Versenyben az idővel

A Belgrád – Budapest gyorsvasút építése során jelentős régészeti feltárások kezdődtek a Szabadka melletti Verušićon és Kishegyesen. Tegnap Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója megtekintette a két településen folyó régészeti munkálatokat. Mindkét helyszínen szarmata korabeli leletek találhatóak.

Nemrégiben a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet a Szabadka melletti Verušićon az Azotara gyárnál régészeti feltárásokba kezdett. A munkálatokat a Belgrád–Budapest-gyorsvasút építése tette szükségessé, amely épp a lelőhelyen halad keresztül. A helyszínen folyó munkálatok kapcsán Szűcs Balázs, az intézet igazgatója a következőket nyilatkozta a sajtó képviselőinek:

– Mivel ez egy nemzeti jelentőségű program, az idő nagyon sürget minket, annak ellenére, hogy mi már másfél évvel ezelőtt megkezdtük a tárgyalásokat az illetékes minisztériummal és a munkálatok kínai kivitelezőjével. Egészen ez idáig vártunk a szerződés megkötésével, mert ez egy óriási adminisztrációt követelő beruházás. A törvény egyébként kötelezi a kivitelezőt arra, hogy az ásatásokat elvégeztesse a kivitelezés helyszínén, ugyanis a vasút régészeti lelőhelynek minősülő területeken megy keresztül. Az idő nagyon fontos tényező, ugyanis a munkálatokat a tervezettnél még korábban szeretnék elvégezni, előreláthatólag 2024 végére szeretnék befejezni a projektet. Ezért minket is ugyanúgy sürget az idő. Általában télen nem szoktunk ásatásokat végezni, ahogy más földmunkákat sem szoktak ilyenkor végezni, ugyanis megkeményedik a talaj, sokszor a viszonyok is embertelenek. A mai esős időt leszámítva azonban az elmúlt néhány hétben nagyon szép időnk volt. Persze a feltételek nem voltak teljesen ideálisak, de a munkával nagyon szépen tudtunk haladni. A mostani esős idő azonban nagyon hátráltatja a munkát. Remélem azonban, hogy ez a csapadékos időjárás nem fog eltartani. Az előrejelzések szerint szerdán már eláll az eső, és akkor ugyanabban az ütemben tudjuk folytatni a munkánkat, mint az elmúlt hetekben. Remélhetőleg az egész munkát két-három hónapon belül be tudjuk fejezni, de mindezt természetesen az időjárási körülmények is befolyásolják – mondta az intézet igazgatója.

Neda-Mirković Marić, az intézet régésze, a régészeti munkálatok vezetője kiemelte, hogy Verušić egy jól ismert régészeti lelőhely.

– Az 1990-es években a lelőhelyről publikált Szekeres László és Ágnes. Itt egyébként szarmata temetőket tártak fel. A mostani munkálatokat december 20-án kezdtük el, vagyis most vagyunk a munkálatok harmadik hetében. Jelenleg a munkálatok első fázisánál tartunk, vagyis a lelőhely felső talajrétegét távolítjuk el, míg nem azonosítjuk magukat a régészeti objektumokat. De elmondhatjuk, hogy bizonyos objektumok már most láthatóak, de temetőket egyelőre nem találtunk. Találtunk azonban többek között egy ház maradványát, római pénzérméket a Kr. u. II. századból, különböző kerámiák maradványait. A szarmaták egyébként iráni eredetű nép, akik valamikor a Kr. u. II. század folyamán telepedtek le tájainkon és a Kr. u. V. századig éltek itt. Rómaiak ezeken a területen nem éltek, de a szarmaták kereskedtek, sokszor háborúztak velük, így a szarmata településeken gyakran találni római használati tárgyakat. Ez a helyzet ezen a lelőhelyein is – nyilatkozta az intézet régésze.

KISHEGYES: AZ ÁSATÁS ELSŐ FÁZISA VÉGÉN

Verušić mellett Kishegyesen is ásatások kezdődtek a vasút nyomvonalán. Szűcs Balázs az itteni ásatás kapcsán elmondta: majdnem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy egy szarmata település nyomaira bukkantak.

– Rétegződés van, hiszen ahol egyszer jó megtelepedni, ott később is jó lesz. Általában olyan területek ezek, ahol élhető körülmények vannak: van elég táplálék és ivóvíz. Főként folyók mentén alakultak ki e települések. Ez is egy ilyen helyszín, és mi már az előzetes műholdas és helyszíni megfigyelések alapján tudtuk, hogy itt valami feltárható. Másfél éve folynak tárgyalások a minisztériummal és a kivitelezővel, és november végére sikerült egy olyan szerződést összehozni, amivel elindítottuk az ásatás első fázisát. Azért itt, Kishegyesen kezdtük, mert prioritásnak számít a vasút építése miatt, ugyanis itt egy viadukt épül. Decemberben és januárban elég jó szolgálatot tett a jó időjárás, mert egyébként decemberben nem szoktunk belevágni ásatásba, ugyanis nagyon kiszámíthatatlan. Viszont jó időnk volt, tudtunk haladni és a napokban be is fejezzük az ásatás első fázisát, a humusz eltávolítását, és ki fognak rajzolódni a település nyomai. Már több helyen ki lett jelölve, hogy hol fogunk neki a második fázisnak. Jó hír, hogy megkaptam a jóváhagyást a szerződésre, amely a második fázisra vonatkozik, és el is kezdjük a második fázist – számolt be az igazgató, majd arról is szólt, hogy a munkában részt vesz a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet és az Újvidéki Műemlékvédelmi Intézet. Kishegyesen összesen 9500 négyzetméteres területről van szó, és ha az időjárás a továbbiakban kedvezően alakul, akkor egy hónapon belül befejezik a második fázist is.

– Az itteni egy destruktív ásatás, kiszedjük a földből, ami értékelhető régészeti szempontból. Vizsgálatnak fogjuk alávetni a leleteket, rendszerezzük, s a végén átadjuk az illetékes múzeumnak – fogalmazott Szűcs, majd arról is szólt, hogy az archeológia a technikai vívmányoknak köszönhetően egy nagyon fejlődő tudomány. Ezeknek köszönhetően számos dolog megtudható az egykoron élt emberekről és életükről.

Kishegyes területe régészeti szempontból igen jelentős hely, ahol több alkalommal is avarkori leletekre bukkantak. Ehhez kapcsolódva két nagyobb ásatás zajlott korábban. Erről már Sándor István, Kishegyes község alpolgármestere számolt be a médiának.

– Az első ásatás 1907 környékén volt, a falu keleti részén. Akkor sírokat találtak, s a leletek között voltak ékszerek is. Ezt 1970 környékén követte egy második feltárás, a jelenlegi helyszíntől nem messze. Az akkori ásatások helyszínét most Avar utcának hívják, hiszen ott is avarkori leletekre bukkantak. Ez a két feltárás zajlott a faluban, a legutóbbi, régészettel kapcsolatos történés pedig 2020-ban volt, amikor elkészült Kishegyes község digitalizált régészeti térképe, a műemlékvédelmi intézet támogatásával. Az önkormányzat anyagilag járult hozzá, hogy modernizálják ezeket a kutatásokat. Ennek köszönhetően műholdfelvételek igazolták, hogy a mostani ásatás helyszínén leletek találhatók. Az önkormányzat részéről Sárközi István, akkori képviselő-testületi elnök volt az, aki arra törekedett, hogy ez a térkép megvalósuljon – mondta el az alpolgármester, majd hozzáfűzte, hogy a feltárás létrejöttét segítette dr. Pásztor Bálint szerepvállalása is.

L.J.,PASZ