Privilegizált vajdaságiak?!
Köztársasági Képviselőház
A VSZL indítványára napirenden Vajdaság finanszírozása
A Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozásáról és a Vajdaságról szóló határozatról kezdett általános vitát ma a Köztársasági Képviselőház. A két törvényjavaslatot Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, illetve két képviselőtársa, Olena Papuga és Nada Lazić terjesztette be. A két törvényjavaslat ismertetése során Nenad Čanak kiemelte, két olyan dokumentumról van szó, amely meghozatalára már tíz évvel ezelőtt sort kellett volna keríteni, a határidő ugyanis 2008. december 31-én lejárt. Mint kiemelte, Vajdaság kérdése egyben a demokrácia kérdése is.
Čanak az előterjesztés részletezésekor kitért ennek a területnek a történelmi vonzatára. Mint hangsúlyozta, az autonómiáért már 150 éve küzd ez a terület, miközben többször is változtak a körülmények és a politikai érdekek. A történelem során számos igazságtalanság érte ezt a vidéket, a Vajdaság területén élők sokszor estek a kizsákmányolás áldozatául, nem egyszer fenyegette a területet az elszegényedés. Az 1970-es évektől ugyan több hatáskörrel látták el, ami folytán a tartomány is virágzásnak indult, hogy aztán végül újra megfosszák jogaitól. Čanak azzal érvelt, hogy a fiatalokat csak úgy tudják megtartani a tartomány területén, ha Vajdaság is visszakaphatja a hatásköret, hiszen ezzel a megteremtett pénz a tartomány területén maradna. Szerinte a finanszírozási törvény nemcsak Vajdaságra, hanem más egységekre, így akár Šumadijára, vagy a Niš adminisztrációs egységre is vonatkozhatna, megosztva a már évek óta tartó központosítást. Napjainkban, amikor Vajdaság eleget tesz kötelezettségeinek, tízszer kevesebb pénze marad a fejlesztésre, beruházásokra, mint amekkora Belgrád költségvetése. Ha ezen az állam nem változtat, Szerbiában nem marad más, csak Újbelgrád és Belgrád – mondta Čanak.
Aleksandra Tomić a parlament pénzügyi bizottságának nevében kiemelte, a bizottság nem tudja támogatni a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot, mert véleménye szerint Szerbia minden polgárára egyforma kötelezettségek vonatkoznak, majd feltette a kérdést, hogy a vajdaságiak érdekei miért nagyobbak és jobbak az ország többi polgárának érdekeitől.
Vojislav Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt képviselőjének köszönhetően a Vajdaságot érintő törvényjavaslatokról szóló vita arra összpontosult, hogy vajon Čanak saját törvényjavaslatot adott-e át ez év februárjában, vagy Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselőjének 2016-ban átadott törvényjavaslatának plágiumát.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője rámutatott, a törvényjavaslat se nem Jerkov, sem pedig Čanak saját törvényjavaslata, hanem annak szövege még 2015-ben született meg a tartományi szervek jóváhagyásával, ám soha nem került a tartományi képviselőház napirendjére, mert Bojan Pajtić, akkori kormányfő meggondolta magát (Čanak ezt kibővítve rámutatott, hogy a törvényjavaslatot tartományi szinten akkor a koalícióban lévő VMSZ, a VSZL és a DP együttesen fogalmazta meg). Pásztor kiemelte, azóta számos törvény született, ami miatt ezt a törvényt nem lehetne alkalmazni, ám mégis támogatják, mert hosszú évek után végre a parlament vitát folytathat a tartomány számára fontos kérdésekben. A korábbi felszólalásokból nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslatokat a hatalmi párt nem támogatja, így sajnálatát fejezte ki, hogy Vajdaság finanszírozásának kérdése továbbra sem oldódik meg, vagyis ennek kapcsán további küzdelmeket kell majd folytatniuk, ami aggályai szerint az új Alkotmány megfogalmazásáig is eltarthat. Felszólalásában elmondta, az Alkotmány által előírt kötelezettségek óta csupán 2009-ben tartotta tiszteletben az állam a törvényt Vajdaság finanszírozása kapcsán, mégpedig akkor, amikor az ország odaajándékozta Oroszországnak a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot. Ez után, 2009 és 2013 között már csorbultak a Belgrád irányából érkező kötelezettségek. Az akkori Boris Tadić kormány azt hangoztatta, hogy nem működhet egy országon belül két különálló rendszer. Ebben az időszakban 2010-ben még meg is büntették a VMSZ-t csak azért, mert nem támogatták az arra az évre vonatkozó állami költségvetést, így a szabadkai városvezetés tagjait lemondatták, és leváltották a zentai önkormányzat elnökét. Nem azért, mert ezekben az önkormányzatokban nem működött volna a VMSZ–DP koalíció, hanem megtorlásként. Pásztor Bálint érdemesnek tartotta hozzátenni, hogy az utóbbi években enyhült a feszültség Belgrád és Vajdaság között, ugyanis 2014 óta az állami költségvetésben jelentős összegeket különítenek el olyan projektumokra, amelyek a tartomány számára fontosak. Csak az elmúlt négy évben a szabadkai Népszínház építési munkálataira, és a már több mint 30 éve épülő Y elágazás munkálataira 28,3 millió dinárt fordítottak.
A Szerb Haladó Párt képviselői azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az euróintegráció arra kötelezi az országot, hogy egyformán fejlődjön minden része, és az állam nem hanyagolja Vajdaságot sem. Čanak felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió arra is kötelezi Szerbiát, hogy tartsa tiszteletben saját alkotmányát, Vajdaság finanszírozása pedig alkotmányos kötelezettsége az államnak.
mh
