Politikai marketing vagy decentralizáció
Megkezdődött az önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája
A Szerbiai Képviselőház szerdán megkezdte az önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítási javaslatának megvitatását. A beterjesztő Szerbiai Egyesült Régiók szerint a változtatások jelentős mértékben hozzájárulnak az ország decentralizációjához és a régiók között egyenlőtlenségek kiigazításához. A jogszabályt nemcsak az ellenzék támadja, hanem a hatalmi koalíció pártjainak soraiból is néhány, sőt közgazdász berkekből is kritikák hangzottak el. Pásztor Bálint szerint ez egy választás előtti törvény.
A törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok a területükön befizetett jövedelmi adó 80 százalékát kapnák vissza, nem pedig 40 százalékát, mint eddig. A transzfer eszközök az állami büdzséből változatlanok maradnának, újdonságnak számítana viszont a szolidaritási transzfer. Ennek függvényében Belgrád a jövőben nem kapna transzfer eszközöket a költségvetésből, hiszen azt az összeget szolidaritási transzfer címén kiosztanák a többi önkormányzat között.
Pavle Petrović, a Szerbiai Nemzeti Bank Költségvetési Tanácsának az elnöke aggályait fejezte ki az indítványozott megoldások kapcsán.
– Egy ily módon megfogalmazott törvényjavaslat miatt az idén 10 milliárd dinárral növekedne a költségvetési hiány, ami jövőre 40 milliárd dinárt tenne ki. A törvényjavaslatban egyetlen olyan terv sincs, amely magyarázatot adna arra, hogy az állam miből fedezné a hiányt. Ha ezt a hiányosságot nem pótolják, akkor a törvényjavaslat elfogadása és alkalmazásának megkezdése után nemcsak a költségvetési hiány növekszik majd, hanem a közadósság és a makrogazdasági bizonytalanság is – magyarázta Petrović.
Ugyanígy vélekedik MilojkoArsić közgazdász is, aki szerint a jogszabály végrehajtásához szükséges állami takarékoskodást nehéz lenne kivitelezni. Ha az állam végre szeretné hajtani a törvényt, akkor erre egyedül a közalkalmazottak béreinek és a nyugdíjaknak a befagyasztása, a nagyobb költségvetési hiány és az eladósodás által lesz lehetősége, hangsúlyozta a közgazdász.
Arsić úgy véli, ha az önkormányzatoknak több pénze lesz, azzal helyi szinten tovább burjánzik az ésszerűtlenség, és növekszik az adminisztráció.
Mlađan Dinkić, a SZER elnöke cáfolta az SZNB Költségvetési Tanácsa elnökének az állításait. A tanács számításai komolytalanok, felületesek és egyoldalúak, szögezte le Dinkić, valamint hozzátette, hogy a tanács csupán az állami költségvetés hiányáról beszél, közben pedig megfeledkezik az önkormányzatok költségvetésének a hiányosságairól.
A SZER elnöke szerint az önkormányzatoknak átutalandó transzfer eszközöket illetően az állam már évek óta megszegi az érvényben lévő törvényt, mivel kevesebb pénzt juttatnak az önkormányzatoknak, mint amennyit kellene.
– Az általunk javasolt finanszírozási modell az eddiginél sokkal nagyobb pénzügyi önállóságot szavatol az önkormányzatoknak. Ezzel csökkenne az önkormányzatok fejlődésére gyakorolt politikai befolyás is. A beterjesztett törvényjavaslat az első komoly lépés az ország pénzügyi decentralizációja az irányába. A következő lépés az lenne, hogy az önkormányzatok maguk határozzák meg a jövedelemadót. Pártunk szerint az önkormányzatok felhatalmazásainak a körét nem kellene bővíteni, mivel a mostani felhatalmazásokat elegendőnek tartjuk – részletezte Dinkić.
A Demokrata Párt módosítási indítványban kérte, hogy a szolidaritási transzfer legnagyobb részét a legkevésbé fejlett önkormányzatok kapják. A demokraták módosítási indítványának értelmében az ország önkormányzatait négy csoportba sorolnák be fejlettségi szintjük alapján.
Egy másik módosítási indítványban a DP azt javasolta, hogy a több pénz miatt a helyi projektumokat az önkormányzatok egyedül fizessék, közölte Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője.
– Az önkormányzatok természetesen pályázhatnának köztársasági szerveknél vagy nemzetközi alapoknál, de a helyi projektumokat egyedül kellene finanszírozniuk. Azt is javasoltuk, hogy Belgrád mint az ország legfejlettebb önkormányzata ne a jövedelmi adó 80, hanem csak 70 százalékát kapja vissza – foglalta össze Kolundžija.
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője választások előtti törvényként jellemezte a szóban forgó jogszabályt. A beterjesztett módosítási javaslatban sokkal több a negatívum, mint a pozitívum, véli Pásztor.
– Jó, hogy az önkormányzatok az eddigi 40 százalék helyett a jövedelmi adó 80 százalékát kapnák vissza. Az azonban valóban nagy kérdés, hogy hogyan sikerülne így a mostani szinten tartani a költségvetési hiányt. A módosítási indítványból egyébként Belgrádnak származna a legnagyobb haszna, mivel ott van a legtöbb közalkalmazott – hangsúlyozta Pásztor, majd aggályát fejezte ki, hogy a módosítás után Vajdaság nem kapná meg az alkotmányban is szavatolt 7 százalékot a költségvetésből. Válaszként erre a feltételezésre Dinkić annyit mondott, hogy a törvényjavaslat semmiféle módon nem rövidítheti meg Vajdaságot.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke a nagyobb költségvetési hiányra hivatkozva kérte a javaslat visszavonását a parlamenti eljárásból.
Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke szerint Dinkić csak a politikai marketing miatt terjesztette be a javaslatot.
– A decentralizáció lényege nem az, hogy több pénzt adjunk az önkormányzatoknak, hanem hogy több felhatalmazásuk legyen. A büdzsét nincs miből feltölteni, és már most sem sikerül finanszírozni az önkormányzatokat. Az igazi decentralizációhoz erősebb gazdaságra és aktívabb termelésre van szükség. A javaslat elfogadásával a kormány szívességet tesz Dinkićnek, annak fejében, hogy ne vonja meg támogatását a kormánytól – magyarázta Ilić.
A Szerbiai Demokrata Párt szerint mindez csak hamis decentralizáció. Egy decentralizált országban decentralizált hatásköröknek kell lenniük, nyilatkozta Miloš Aligrudić, az SZDP frakciójának a vezetője.
PESEVSZKI EVELYN
