Parlament hamarosan, kormány valamikor

Két hónappal az előre hozott parlamenti választás után sem alakult még meg a szerbiai parlament, így a koalíciós tárgyalások sem kezdődtek meg, ezért nem lehet tudni, kik kerülhetnek be az új kormányba, melynek megalakulása akár októberig is várathat magára.

Május utolsó napján, a köztársasági elnök eskütételekor, Aleksandar Vučić reményét fejezte ki, hogy az új kormány július végéig megalakul. Erre viszont kevés esély mutatkozik, hiszen előbb a parlamentnek kellene összeülnie, és az alakuló ülés időpontja még nincs meg.

A szomszédos Magyarországon, ahol szintén április 3-án tartottak parlamenti választást, már május 2-án megalakult az országgyűlés, három héttel később pedig a kormány is letette az esküjét.

Szerbiában sosem volt rövid ez a folyamat, a februárban megváltoztatott választási törvénycsomag azonban még hosszabb eljárásokat tesz lehetővé. A parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvény, illetve a többi választásra vonatkozó jogszabály a pártok közötti több mint egy évig tartó párbeszéd végeredményeként változott meg. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője, illetve a párt alelnöke lapunknak elmondta, az egyik fontos változás az, hogy a határidők 24—48 óráról 72 órára módosultak, ráadásul nem a határozat meghozatalától kezdődik a számítás, hanem attól a pillanattól, hogy az felkerül a Köztársasági Választási Bizottság honlapjára. A másik változás pedig a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozik, a korábbi két szint helyett most három szinten lehet fellebbezni, előbb a helyi választási bizottságnál, majd a Köztársasági Választási Bizottságnál, végül pedig a közigazgatási bíróságon.

Erre utalt Ivica Dačić házelnök is, amikor az őt, illetve a választási folyamatot ért bírálatokra, valamint a parlament alakuló ülésének a késlekedésére reagálva azt mondta, ez az európai intézmények, a pártok közötti párbeszédben részt vevők és az ellenzék kérésére megváltoztatott hosszabb határidők miatt van, minden alkalommal ki kell várni a 72 órát, és csak utána tehető meg a következő lépés.

Szerbia Alkotmányának értelmében a parlamentnek a választás hivatalos és végleges eredményét követő 30 napon belül kell megalakulnia, míg a kormánynak a képviselőház alakuló ülését követő 90 napon belül. A határidőket figyelembe véve — és annak ellenére, hogy az újraválasztott köztársasági elnök mire számít — az is előfordulhat, hogy kormánya csak októberre lesz Szerbiának, hiszen a parlament alakuló ülése júliusig is elhúzódhat.

Az előre hozott parlamenti választást február 15-én írták ki, a parlament ezzel feloszlott, Szerbiának azóta ügyvezető kormánya van. Egyes elemzők szerint ez nagyon is megfelel Aleksandar Vučićnak, mert így köztársasági elnöki pozíciója felértékelődik, ő az egyetlen politikus ugyanis, aki nem ügyvezetőként tölti be tisztségét, és döntést hozhat az ország ügyeit illetően. Másrészt — ehhez kapcsolódóan — elhúzhatja a végleges döntést Kelet és Nyugat között, a nemzetközi közösségnek azt mondhatja, hogy Szerbiának nincs parlamentje és kormánya, mely határozhatna arról, hogy vezessenek-e be szankciókat Oroszország ellen.

Pásztor Bálint szerint viszont ebben a világpolitikai helyzetben mindenkinek az lenne az érdeke, hogy mielőbb megalakuljon az új összetételű parlament, illetve az új kormány. Hozzátette, azért is lenne ez fontos, mert „az alkotmánymódosítást követően az igazságügyi rendszert szabályozó törvények kidolgozásának, megvitatásának és elfogadásának konkrét határideje van, egy év, ami azt jelenti, hogy a jövő év januárjának a végéig ezt a hatalmas munkát el kellene végezni, és ez kormány, illetve parlament nélkül elképzelhetetlen”.

Pásztor István, a VMSZ elnöke is azt hangsúlyozta egy rádióinterjúban, hogy szeretné, ha felgyorsulna ez a folyamat, és reményét fejezte ki, hogy Szerbiának mihamarabb lesz kormánya. „Fontos volna, hogy ez megtörténjen, mert ez a mostani állapot — függetlenül attól, hogy mindenki végzi a munkáját — egy átmeneti állapot, és az átmeneti állapotokban — a dolgok természeténél fogva — mindenki egy picikét visszafogva működik, kicsit várja, hogy majd jön valaki más, aki folytatja a munkát” — húzta alá.

A Köztársasági Választási Bizottság internetes oldalán közzétett adatok szerint az új összetételű parlamentben a 250 helyből 120 jut a Szerb Haladó Pártnak, 38 a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, az Együtt Szerbia Győzelméért koalíciónak (igaz, a koalíció tagjai máris közölték, hogy külön-külön frakciókban kívánják folytatni a politizálást), 32 a Szerbiai Szocialista Pártnak, 15 a Remény Szerbiának nevű koalíciónak, 13 a Moramo koalíciónak, 10-10 a Dveri Mozgalom és a Patrióta Blokk a Szerb Királyság Megújításáért Mozgalom koalíciójának, illetve a Fogadalomtevők Szerb Pártjának, 5 a VMSZ-nek, 3 a bosnyák A Mufti Hagyatéka nevű listának, és 2-2 a horvát Együtt Vajdaságért listának, illetve a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt nevű bosnyák párt listájának.

A VMSZ arra számít, hogy folytatni tudja az eddigi munkát az SZHP-vel, és az eddigiekhez hasonlóan államtitkári szinten vehet részt a kormány munkájában. „Ez az együttműködés a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen, partnerkeresésen és a közös ügynek a szolgálatán alapult. A közös ügy pedig ennek az országnak az ügye, amelyiknek mi is polgárai vagyunk, és emellett pedig a mi identitásunk megőrzésének az ügye. Ebben, azt gondolom, hogy az elmúlt években is előrehaladtunk, és jó eredményeket sikerült elérnünk” — magyarázta Pásztor István a Szabadkai Magyar Rádióban.

A Szerb Haladó Pártot vezető Aleksandar Vučić már a választás éjszakáján is csak a VMSZ-t nevezte meg lehetséges koalíciós partnereként, elnöki eskütételekor pedig arról beszélt, reméli, az új kormány befogadó lesz a nemzeti kisebbségekkel, és a kabinetben helyet kapnak a magyarok, a bosnyákok, a horvátok és a romák is. Mindkét alkalommal jelentőségteljesen hallgatott az évtizedes koalíciós partneréről, a Szerbiai Szocialista Pártról, amit nem lehetett nem üzenetnek venni. A haladóknak a kisebbségekkel együtt 132 képviselőjük van a parlamentben, ami biztos többség, ám az is lehetséges — mégpedig a belgrádi önkormányzati választások eredménye miatt —, hogy mégiscsak marad a haladó-szocialista koalíció a kisebbségek bevonásával. (A belgrádi önkormányzati választás végleges eredményei azt mutatják, hogy a Szerb Haladó Párt a Szerbiai Szocialista Párt támogatása nélkül nem tudná tovább vezetni a fővárost, így helyi szinten mindenképp koalícióra kell lépniük, ennek feltétele pedig a kormánykoalíció megkötése lehet.)

A koalíciós tárgyalások az egyezkedések miatt hosszú ideig elhúzódhatnak, hiszen Szerbiában akkor is sokáig kellett várni a kormányra, amikor a Szerb Haladó Párt kétharmados többséget szerzett. A mostani kilátások szerint pedig az is előfordulhat, hogy a kormányalakítási folyamat hossza rekordot dönt, és meghaladja majd az 1997. évi választásokat követő kormányalakítást, amikor a választás napja és a kormány megszavazása között 184 nap telt el. A többpártrendszer bevezetése, vagyis 1990 óta a leggyorsabban 2001-ben alakult meg a kormány, Zoran Đinđić kabinetje a választást követő 33. napon tette le esküjét. A mostani kormánykoalíciónak 2012-ben 82, 2014-ben 42, 2016-ban 109, 2020-ban pedig 129 napra volt szüksége ahhoz, hogy a választás után lezárja a tárgyalásokat, és megalakuljon az új kabinet.

Aleksandar Vučić május 31-ei eskütételén arról beszélt, döntő fontosságú, hogy mihamarabb meglegyen az új kormány, Szerbia ugyanis nehéz helyzetben van, fontos döntések előtt áll, szembe kell néznie az Európai Unióval, mely azt várja, hogy Belgrád is csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, viszont meg kell védenie Szerbia energiabiztonságát, de az európai integrációt is folytatnia kell.

Egyes belgrádi elemzők szerint azonban felesleges ilyen nagy feladatok elvégzését várni az új kormánytól, a választás ugyanis láthatóan nem a haladók elvárásai szerint alakult, így könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben, az önkormányzati és a tartományi választással egy időben ismét előre hozott parlamenti választást tartanak.

MARKOVICS ANNAMÁRIA