Népirtás helyett gaztett

Viharos parlamenti ülés a Srebrenica-határozatról

Helyszíni tudósítás

Hosszú napba kezdett bele kedden reggel a Szerbiai Képviselőház, ugyanis sürgősségi eljárás keretében napirendre tűzte a nemrégiben elkészült Srebrenica-határozatot, amelyet a parlamenti ellenzék szégyenteljesnek minősített és mindent megtett elfogadásának megakadályozására, míg a hatalmi koalíció szemmel láthatóan arra törekedett, hogy mielőbb, a folyó napon elfogadásra kerüljön a dokumentum. A határozat kimondja, hogy a parlament erélyesen elítéli a srebrenicai bűntetteket, valamint, hogy le kell tartóztatni Ratko Mladićot.

Túlfűtött hangulatban kezdődött a Szerbiai Képviselőház keddi ülése, ugyanis nem lehetett tudni, hogy a hatalmi koalíció biztosítani tudja-e az esti szavazáshoz szükséges többséget, ugyanis Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia párt elnöke előzőleg kijelentette, csak akkor támogatja a Srebrenica-határozatot, ha a Szerbiai Képviselőház határozatot készít a szerb nemzetiségűek felett elkövetett bűntettekről is. Mivel Slavica Đukić-Dejanović képviselőházi elnök az ülés kezdetén bejelentette, hogy csütörtökön megkezdik a konzultációkat és hamarosan elkészítik a Marković által szorgalmazott határozatot, biztosítva látszott a szavazáshoz szükséges létszám, hiszen velük együtt összesen 126 képviselővel biztosítani tudják a szükséges létszámot az ülés megtartásához és megszavazhatják a határozatot.

Ugyanakkor a kisebbségi frakcióba tartozó bosnyák képviselők voksa a szavazás végéig kétséges maradt. Esad Džudžević, az Európai Sandžakért lista elnöke a Magyar Szónak kifejtette, elvárják a szerb parlamenttől, hogy a határozat szövegében „egyértelműen” a népirtást ítéljék el, és ne csupán „gaztettnek” aposztrofálják azt. Azonban a két bosnyák képviselő hozzájárulása és szavazata nélkül is biztosítani tudja a hatalmi többség a létszámot, hiszen a kisebbségi frakció többi tagja jelezte, annak ellenére, hogy nem tartja teljes mértékben megfelelőnek a dokumentum szövegét, voksát adja rá.
Rajtuk kívül még biztos szavazónak számít Jovan Damjanović független képviselő, míg Vladan Batić súlyos betegsége miatt kórházban tartózkodik.

Miután a képviselők elfogadták a napirendi pontokat, Čedomir Jovanović indulatosan arra szólította fel a képviselőket, hogy tisztázzák, mit akarnak feltüntetni a szövegben, vagyis a népirtást ítéljék el, majd a népnemzeti frakcióvezetők kértek szót, akik az eddig megszokottak szerint jártak el: nem regisztráltatták magukat mint jelenlévő képviselők, de a képviselőházban maradtak és az ügyrendre panaszkodtak.

– Srebrenicán népirtás történt, a Szerbiai Képviselőház pedig nem hallgathatja el ezt a tényt, hiszen senki sem vádolja Szerbiát – szögezte le Jovanović.

Az ellenzéki képviselők indulatosan támadták a kormányoldalt – de csak az ülésteremben, a kantinban azonban már nyoma sem volt a kezdeti lincshangulatnak –, elsősorban abból az okból, hogy a kormányoldal egy kész szöveggel állt elő és nem tárgyalt az ellenzékiekkel. Hibaként rótták fel a továbbiakban, hogy a határozatban a szövegíró 119 képviselőt tüntet fel a dokumentum kezdeményezőjeként, miközben ez a szám valójában csak 114 volt. A képviselőház elnöke helyt adott Miloš Aligrudić, a Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője észrevételének, és bejelentette, hogy az ülés folyamán kijavítják a hibát. Mindezek után 40 perces szünetet rendelt el a házelnök és összehívta a frakcióvezetők ülését.

A sajtó fokozott érdeklődése ellenére – egy átlagos üléshez képest kétszer nagyobb számban jelentek meg a médiumok képviselői – a frakcióvezetők ülésén sem történt érdemi döntés, ugyanis az ellenzék unszolására arról vitatkoztak, hogy legyen-e parlamenti ülés. Dragan Todorović, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője ezt követően rövid sajtótájékoztatón bejelentette, nem támogatják a határozatot.

– Az, hogy a kormány minden előzetes egyeztetés nélkül, igen rövid időn belül hozta meg ezt a szégyenteljes határozatot és el akarja még ma fogadtatni, csak azt bizonyítja, hogy Nyugaton lévő barátai nyomására teszi ezt. Mindeközben nem tartják azt számon, hogy a dokumentum káros Szerbiára nézve, hiszen a „Nyugat” és a hágai bíróság vissza tud élni vele – fejtette ki az SZRP frakciófőnöke.

Rövidesen az ebédidő előtt meg is kezdődött az összevont vita, amelyen a kormányoldal által beterjesztett határozat mellett a módosítási javaslatokról is vitáztak a képviselők. Itt az ellenzék a legkülönfélébb jelzőkkel illette a hatalmi koalíciót és a határozatot, miközben arról szónokoltak, hogy minden bűntényt el kell ítélni.

– A határozat elfogadásával csak megbélyegzi magát Szerbia, és gyűlöletet szít az emberek között, valamint sérti a Boszniában elesett áldozatok családtagjait – érvelt Velimir Ilić, az Új Szerbia frakcióvezetője.

A kisebbségi frakció nevében Esad Džudžević szólt a képviselőkhöz, amikor is kifejtette, hogy a többi európai országhoz hasonlóan a szerbiai képviselőháznak is el kellene fogadnia a hágai Nemzetközi Bíróság határozatát, amelyben elítélik a srebrenicai népirtást, a kormány által megalkotott dokumentumban egyértelműen ki kell fejezni, hogy népirtás történt, valamint július 11-ét emléknappá kell tenni. A bosnyák képviselő a többi kisebbségi nemzet nevében kitért arra is, hogy nem csupán a volt jugoszláv háborúk alatt történtek büntettek, hanem a második világháború során, valamint után is, illetve megjegyezte: az ortodox papok sokszor erővel térítették meg a muzulmán hitvallásúakat.

– Megkérem, hogy ne beszéljen ilyen egyoldalúan a témáról, hanem emlékezzen meg a muzulmánok által elkövetett bűnökről is, valamint nevezze nevükön a bűnösöket – támadta le a bosnyák képviselőt Aleksandar Martinović radikális képviselő.

Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke is sérelmezte a bosnyák képviselő felszólalását, szavai szerint Džudžević csak viszályt akar szítani a szerbiai nemzetek között, miközben a jelen levő képviselők, valamint ő maga is a megbékélés miatt maradtak az ülésen. Szavai szerint a kormány által elkészített határozatot nem támogatják, de ennek ellenére részt vesznek a szavazáson.

– Minden normális szerb polgár elítéli a srebrenicai bűntetteket, de tudni kell, hogy nem a nemzet követi el a gaztetteket, hanem az egyének. Őket kell megbüntetni – emelte ki Nikolić.

Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője kiemelte, hogy támogatják a határozatot, annak ellenére, hogy nincsenek megelégedve a szöveg megfogalmazásával, hiszen többek között nem áll benne a népirtás szó. Szavai szerint a határozat által a szerb társadalom szembesül az 1995-ben elkövetett népirtással, majd megjegyezte, hogy a képviselőháznak egy külön parlamenti határozattal el kell ítélnie a magyarok és más nemzetiségűek felett elkövetett 1944–45-ös bűntetteket is. Egyébként a VMSZ parlamenti képviselői nem írták alá a határozat tervezetét.

– Ugyanakkor a srebrenicai határozat magában foglalja, hogy a parlament olyan módon ítéli el a szóban forgó gaztettet, ahogy a nemzetközi bíróság 2007-es ítéletében meghatározta. Az ítéletben pedig az állt, hogy Srebrenica területén népirtás történt – nyilatkozta a képviselő.

Mint lapunknak megjegyezte, azzal, hogy a szerb kormány nem írta ki egyértelműen, hogy a gaztett népirtást takar, azt szerette volna elérni, hogy azok számára is elfogadható legyen a határozat, akik tagadják a népirtás megtörténtét.

Az ellenzéki képviselők igyekezete ellenére Slavica Đukić-Dejanović keménykezűen vezette az ülést, több ízben feddte meg a – többnyire ellenzéki – felszólalókat, hogy nem a napirenden szereplő témával kapcsolatban szólaltak fel.

Nada Kolundžija az Európai Szerbiáért frakciócsoport vezetője felszólalásában Golda Meirt, Izrael volt miniszterelnökét idézte: „Meg fogjuk bocsátani azt amit tettek velünk, de nekünk nem szabad megbocsátanunk azoknak, akik nemzetiségünk mögé rejtőzve követték el tetteiket”.

Lapzártakor az ülés még tartott.

DIÓSI ÁRPÁD