Nem etnikai a probléma
A község szociális gondjaival ismerkedett Magyarkanizsán és Martonoson Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter – A toloncegyezmény értelmében még több mint százezer ember érkezhet Szerbiába
Eleget tett a koszovói romák mind tömegesebb érkezése miatt megtartott martonosi lakossági fórumon tett ígéretének Pásztor Bálint köztársasági képviselő, és pénteken kíséretében a magyarkanizsai községbe látogatott Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter.
Magyarkanizsán zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést az önkormányzat és a szociális intézmények vezetőivel Rasim Ljajić, majd ellátogatott az idősek otthonába, megtekintette az épülő Batthyáneum Egyházi Idősek Otthonát, végül Martonoson a helyi közösség vezetőivel és a lakosság képviselőivel tárgyalt a település lakosságát nyugtalanító betelepülésekről.
A megbeszélést követően elmondta, hogy megismerkedett a község gazdasági és szociális helyzetével, a folyó és tervezett népjóléti beruházásokkal. Nagyfokú a gazdasági hanyatlás a hajdan fejlett községben, sokan kerültek utcára az előnytelen magánosítások során, alacsony a születési arányszám, mind kifejezettebb a lakosság elöregedése – foglalta össze a tapasztalatait. Hozzátette: a minisztérium segíteni szeretne Magyarkanizsának a problémák leküzdésében.
A martonosi gondokról szólva kiemelte: nem etnikai, nem nemzetek közötti a probléma, hanem sokkal inkább a szociális, életvitelbeli különbségekből fakad. Konkrétumokat az információk feldolgozásáig nem kívánt mondani.
Arra a kérdésre, hogy a Szerbia által aláírt toloncegyezmény értelmében hány személyt kell visszafogadnia az országnak, hányan tartózkodhatnak még illegálisan a nyugati országokban, a miniszter szerint nincs pontos válasz. Elmondta: mintegy 150 ezerre becsülik azoknak a számát, akik a kilencvenes években hagyták el Szerbiát, illetve elsősorban Koszovót. Szervezetten körülbelül 30 ezer ember tért vissza, de nem lehet megbecsülni azoknak a számát, akik egyénileg vágtak, vágnak neki a visszaútnak. A legtöbben az eredeti lakhelyükre térnek vissza, Koszovóba azonban csak nagyon kevesen, ehelyett inkább Szerbiában próbálnak letelepedni – mondta Rasim Ljajić.
Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester nemcsak a problémafeltáró látogatásért volt hálás a miniszternek, hanem a támogatásért is. Elsősorban új foglalkoztatottal erősödhet a szociális központ, melynek munkáját a határátkelő nehezíti – mondta a polgármester. A központ munkáját segíti majd az ideiglenes befogadó központ is, amit a kiskorú határsértők elhelyezésérére alakítanak ki, hogy ne kelljen velük éjnek évadján a belgrádi befogadó központba utazni. A minisztérium az idősekről való gondoskodásban ugyancsak segíteni kíván.
Nyilas Mihály köszönetet mondott az ígért segítségért, ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarkanizsai önkormányzat továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy a nyugati országokból kitoloncolt szerbiai állampolgárok az eredeti lakhelyükre térjenek vissza, és ragaszkodik annak az alkotmányos garanciának az érvényesítéséhez, hogy nem változhat meg az etnikai összetétel ott, ahol nemzeti kisebbségek élnek.
Az elhagyatott házak felvásárlására tervezett Martonos Alap ugyan még csak alakulóban van, de egy helyi vállalkozó ráérzett a helyzet súlyosságára, és öt házat megvásárolt, hogy kedvező feltételekkel továbbadja az itt maradó martonosi fiataloknak – közölte a polgármester.
MISKOLCI MAGDOLNA
