Nehéz év után, nehéz év előtt

Mozgalmas és egyúttal nehéz esztendőt tudhatnak maguk mögött az ország polgárai. Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetőjét arra kértük, hogy összegezze az év politikai történéseit, valamint értékelje a különféle választások utáni időszakokat.

* A 2014. év folyamán számos fontos szavazásra került sor. Szerbiában előrehozott választást, illetve nemzeti tanácsi választásokat is tartottak. A kettős állampolgárok pedig részt vehettek a magyar országgyűlési választáson. Hogyan értékeli az említett politikai megmérettetéseket?

— Ami a parlamenti választást illeti, fontos kiemelnem, hogy az elmúlt huszonkét év legjobb eredményét sikerült elérnünk a megszerzett mandátumok alapján. 1992 után ugyanis magyar pártnak sohasem volt ötnél több képviselője a parlamentben. Nagyon büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek folyamán a VMSZ mindig önállóan mérettette meg magát a voksolásokon. Mivel nem kötöttünk koalíciókat, lehetővé vált, hogy önállóan fogalmazzuk meg a prioritásainkat, illetve a vajdasági magyarság érdekeit a választóinkkal együttműködve. A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban kiemelném a Magyar Összefogás listájának elsöprő sikerét. Ezáltal a Magyar Nemzeti Tanácson belül folytatódhat az elmúlt években elkezdett munka. Ne felejtsük el, hogy ez az építkezés valójában 1999 óta folyik, hiszen akkor alakult az első, ideiglenes nemzeti tanács. Végezetül még kitérnék az európai parlamenti választásokra is. Mint ismeretes, a Fidesz jóvoltából Deli Andor személyében a vajdasági magyarságnak is van EU-parlamenti képviselője. Ez az új helyzet olyan lehetőségeket nyújt számunkra, amelyeket a következő években megpróbálunk majd kiaknázni.

* A parlamenti választások után gazdaságpolitikai fordulat is következett. A kormány „láthatatlan” kalapjából folyamatosan kerültek elő a különféle reformok és pénzügyi tervek, továbbá drasztikus megszorításokra is sor került. Háromszor módosult a költségvetés, gazdasági előrelépés viszont továbbra sem történt. Vajdaság továbbra sem kapta meg a tartománynak járó hét százalékot a költségvetésből, a lakosságot pedig valósággal összeroppantják a rá nehezedő terhek.

— Az ország gazdasági és költségvetési helyzete egy adottság. Nem lehet a jelenlegi kormányt felelőssé tenni a pillanatnyi állapotokért. Úgy vélem, hogy a rossz gazdasági helyzet az elmúlt évek felelőtlen kormányzásának a következménye. Mi az utóbbi években folyamatosan rámutattunk arra, hogy nem lehet kizárólag népszerűségnövelő intézkedésekkel irányítani. Ettől függetlenül most valóban súlyos megszorító intézkedésekre került sor, melyek a következő egy-két esztendőben is érvényben lesznek. Ezekre az intézkedésekre sajnos azért került sor, mert nem volt más lehetőség, tudomásul kell venni, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége jelenleg ilyen. Ehhez kell alkalmazkodni, véget kell vetni annak a több évtizede tartó folyamatnak, hogy többet költünk, mint amennyink van. Mi ebben a nehéz helyzetben is képviselni fogjuk a vajdasági magyarság érdekeit. Meggyőződésem, hogy a Belgrád—Budapest-vasútvonal kiépítése jelentősen javít majd a gazdasági helyzeten. Egyrészt új munkahelyek jöhetnek létre, másrészt a gazdasági lehetőségek is bővülhetnek. Ezenkívül továbbra is támogatni fogjuk a mezőgazdasági termelőket. Hosszú évek után tavaly sikerült a mezőgazdasági egyesületeinknek pénzt előteremteni a köztársasági költségvetésből, valamint a járulék terhei kapcsán is eredményeket elérni. Ami pedig a tartománynak járó hét százalékot illeti, amikor tíz százalékkal csökkentik a nyugdíjat és a közalkalmazottak bérét, irreális elvárni, hogy a tartomány megkapja a hét százalékot, mivel akkor sem kapta meg, amikor az ország teljesítőképessége a jelenleginél sokkal jobb volt. Ha a költségvetés ellen szavaztunk volna, a kormánytöbbség akkor is elfogadta volna a döntést. A nem szavazat helyett mi inkább hasznos módosítási indítványokat nyújtottunk be, melyeknek köszönhetően például a szerb—magyar történész vegyes bizottság újból 10 millió dinárt kap, emellett pedig a köztársaság hat év után ismét pénzelni fogja a szabadkai Népszínház épületének felújítását.

* Szerbia továbbra is az Európai Unióhoz való közeledés rögös útját járja. Ez az az út, amely sohasem akar véget érni. Úgy tűnik, mintha Szerbia az örökkévalóságig menetelne az unióba. Mennyire van megelégedve a kormány eurointegrációs intézkedéseivel, illetve európai uniós politikájával?

— Az elmúlt években sok esetben sajnos teljesen irreális célokat fogalmaztak meg a kormányon levő politikusok, pontosabban azzal hitegették az embereket, hogy az európai uniós csatlakozás hetek, hónapok kérdése. Ettől függetlenül csalódott vagyok, hogy 2014-ben nem kezdődtek meg a tárgyalás első fejezetei. Ennek oka egyebek között a koszovói választások elhúzódása is. Az új koszovói kormány nehezen alakult meg, ez pedig késleltette a szerb—albán párbeszéd folytatását. Nekünk, vajdasági magyaroknak az előttünk álló éveket arra kell felhasználnunk, hogy a magyar szempontból fontos ügyeket még a csatlakozás előtt megoldjuk, illetve lezárjuk.

* Leszögezhetjük, hogy a térségben élő emberek nagyon nehéz évet tudhatnak maguk mögött. Ennek tükrében milyen esztendőnek nézünk elébe — mind politikai, mind társadalmi értelemben?

— Én sohasem ígérgettem felelőtlenül az embereknek. Mindenki tudja, hogy 2015 gazdasági szempontból nagyon nehéz év lesz, mi azonban a szerbiai parlamentben a továbbiakban is megpróbáljuk érvényre juttatni a magyar érdekeket. A VMSZ ezenkívül a magyar kormánnyal együttműködve egy gazdaságélénkítő stratégián is dolgozik.

TALPAI LÓRÁNT