NATO – függőség vagy szükség?
Đorđe Vukadinović: A NATO-csatlakozás kérdése bomlasztja a szerbiai társadalmat – Pásztor Bálint szerint nem lehet euroatlanti csatlakozás nélkül uniós csatlakozásról beszélni
Az elmúlt hetekben egyre többször szóba kerül a NATO-csatlakozás kérdése. Október elején Dragan Šutanovac védelmi minisztert a Szerbiai Hadsereggel kapcsolatos törvénytervezetek bemutatásakor többször megfedték, amiért nem foglalta jogszabályba Szerbia katonai semlegességét, valamint megvádolták, hogy támogatja az euroatlanti integrációt. Hogy ebben a kérdésben Szerbia számára mi lenne jobb, Đorđe Vukadinović politikai elemzőt, Sonja Liht politikai szakértőt és Pásztor Bálint parlamenti képviselőt kérdeztük.
Dragan Šutanovac védelmi miniszter szerint a NATO békepartnerségi programjában való részvétel elegendő Szerbia számára, hiszen az euroatlanti szövetség a nyitott kapu politikáját folytatja, de ugyanakkor számos kérdést nyitva hagy. Đorđe Vukadinović, a Nova sprska politička misao lap szerkesztője, politikai elemző számára nem jelent kétséget a NATO-csatlakozás és a katonai semlegesség körüli vita. Mint lapunknak megjegyzi, a NATO-csatlakozás ellen van.
– Nem érzelmi, szentimentális okokból ellenzem a NATO-csatlakozást, hanem pragmatikus, ésszerű okokra hivatkozva. A jelen pillanatban a katonai semlegesség a legjobb létező választási lehetőség Szerbia számára, már csak a nemzetközi kapcsolataink miatt tekintetbe véve is, hiszen az Európai Unió legmagasabb tisztségviselői és Joseph Biden amerikai alelnök is azt mondta, hogy a NATO-csatlakozás nem feltétele az európai uniós integrációnak – véleményezte lapunknak Vukadinović.
Mindezek mellett a politikai elemző szerint történeti okokból – akár gondolunk a közelmúltra, vagy a távolabbi történelemre –, de Szerbia földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve is jobb választás a katonai semlegesség, hiszen az euroatlanti szövetség érdekei több esetben ellentétesek voltak a szerb állam érdekeivel, így pillanatnyilag Szerbia számára a NATO-csatlakozás egyáltalán nem reális lehetőség.
– Ez a kérdés csak bomlasztja, megosztja a szerbiai társadalmat, mert az a kritikus tömeget, amely szükséges lenne a csatlakozáshoz, sem most, sem a közeljövőben nem lehet előteremteni Szerbiában – emelte ki a politikai elemző.
Mivel nincs meg a szerbiai társadalom részéről az a kritikus tömeg, az a támogatottság, amely feltétlenül szükséges az euroatlanti integrációhoz, az e körüli politikai és nyilvános viták, csatározások csak elveszik a teret a sokkal égetőbb problémák megoldása elől, vélekedett Đorđe Vukadinović, a Nova sprska politička misao lap szerkesztője lapunknak. Ugyanakkor a politikai elemző szerint tekintetbe kell venni azt a tényt is, hogy a szerbiai társadalom egy része – tekintetbe véve, hogy Jugoszlávia még a közelmúltunkhoz tartozik –, rengeteget átvett Josip Broz Tito elveiből a semlegességgel kapcsolatban. Mint megjegyzi, ilyen problémákkal küszködnek Horvátországban is, ott is jelentős ellenállásba ütközik a NATO-csatlakozás, holott a horvát állampolgároknak semmilyen negatív, dramatikus élménye nincs az euroatlanti szövetséggel kapcsolatban. Egyedül a békepartnerségi program az a maximális út, amelyre ráléphet Szerbia, emelte ki a politikai elemző. Ugyanakkor vannak, akik azt gondolják, hogy a NATO-szövetség Oroszország határaihoz akar közeledni és ebben a szerb társadalom egy része nem szeretne részt venni, annak ellenére, hogy a politikai elemző szerint azokból sincsenek sokan, akik egy szerb–orosz szövetséget támogatnának.
– Biztos vagyok abban, hogy az euroatlanti integráció nem feltétele az európai uniós csatlakozásnak, de amennyiben véletlenül az lenne, nem érné meg csatlakozni az unióhoz. Biztos vagyok benne, hogy a szerbiai társadalom is ezt gondolná, annak ellenére, hogy jelen esetben a szerb társadalom nagy része az uniós csatlakozást támogatja – emelte ki Vukadinović.
A politikai elemző véleménye szerint, aki egy stabil Szerbiát szeretne, annak meg kellene barátkoznia a katonailag semleges Szerbia ötletével, ugyanis pillanatnyilag ez az egyetlen helyes megoldás úgy az országunk számára, mint nyugat és kelet számára is. Ugyanakkor másként gondolkodik Sonja Liht, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke.
– Nagyon fontos lenne, ha többet beszélnék az euroatlanti integrációról, hogy a polgáraink megértsék, melyik lehetőség mit jelent, mit von maga után. Fontos, hogy Szerbia polgárai megértsék, hogy a katonailag semleges ország nem úgy keletkezik, hogy egyszerűen kikiáltjuk azt magunkról, hanem, hogy a világ többi országa így fogad el minket. Svájc és Svédország semleges, de nem azért mert egyszerűen kikiáltották magukról, hogy semlegesek. Természetesen megvannak az okok, hogy miért oszlik meg a polgárok véleménye a NATO-val kapcsolatban. Tíz évvel ezelőtt bűntény történt, hiszen a bombázások alatt sok civil is meghalt. De nem ezzel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy mit kínál az euroatlanti szövetség. El kell dönteni, hogy Szerbiának jobb lesz-e ha kimarad az euroatlanti szövetség ernyője alól vagy sem. Szerintem nem lesz jobb – mondta lapunknak Sonja Liht.
Hasonlóképpen gondolkodik Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője.
– Egyértelműnek tartom, hogy Szerbiának a NATO-tagság irányában kellene lépéseket tenni. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy eddig egyetlenegy volt kommunista országnak sem sikerült csatlakoznia az Európai Unióhoz anélkül, hogy korábban a NATO-hoz csatlakozott volna. Ezt mutatja az összes volt szocialista állam példája Észtországtól, Bulgáriától kezdve Magyarországig, Szlovákiáig és Lengyelországig. Teljes mértékben tárgytalan uniós csatlakozásról beszélni NATO-csatlakozás nélkül – emelte ki a parlamenti képviselő.
Mint megjegyzi, Dragan Šutanovac védelmi miniszter az ellenkezőjét állítja és Szerbiát a már semleges országokhoz, vagyis Svédországhoz, Írországhoz, Finnországhoz és Ausztriához hasonlítja. Azonban a VMSZ parlamenti képviselője szerint Szerbia semmiben sem hasonlíthatja magát ezekhez az országokhoz, hiszen semlegességüknek történelmi okai vannak, már évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt kihirdették katonai semlegességüket, amit gyakorlatilag az alkotmányukban tettek meg. Ezzel szemben Szerbiában 2007 decemberében született egy Koszovó-ügyi határozat, amelynek egy pontja kimondja, hogy az 1999-es események miatt Szerbia kihirdeti katonai semlegességét a fennálló katonai szövetségekkel szemben.
– Ezzel a mondattal már csak azért is gond van, mert jelen pillanatban, lévén, hogy a varsói szerződés nem létezik, egyetlenegy jelentős katonai szövetség létezik a világon, a NATO – mondta Pásztor Bálint.
Gazdasági és politikai okai is vannak az európai uniós csatlakozás elősegítésében, hogy Szerbiának NATO-tagországgá kellene válnia. A VMSZ parlamenti képviselője szerint az euroatlanti szövetség nem csak katonai, hanem egy katonai-politikai szövetség is. Tagjai 80 százalékban megegyeznek az Európai Unió tagországaival és ez a szövetség ugyanazokkal az értékekkel rendelkezik, illetve hirdeti mint az EU.
– Éppen ezért tartjuk képmutató dolognak az európai uniós csatlakozás melletti kardoskodást úgy, hogy közben NATO-ellenesek vagyunk, vagy katonai semlegességről beszélünk – emelte ki Pásztor.
Mindezek mellett a külföldi befektetők Szerbiába vonzása szempontjából is fontos lenne az euroatlanti integráció, állítja a parlamenti képviselő, ugyanis a NATO ma a „biztonság szinonimája” és a külföldi tőke a biztonságot szereti. Most, hogy Horvátország és Albánia is NATO-tagországgá vált, illetve Macedónia is nagyon rövid időn belül azzá fog válni, világos, hogy Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina egy fehér folt fog maradni Európában, vélekedett Pásztor Bálint.
– Október harmadikán arra szólítottam fel a védelmi minisztert és a Demokrata Pártot, hogy kezdje meg Szerbia polgárait felkészíteni az integrációra és mondja el őszintén, hogy mik a NATO-csatlakozás előnyei és ne a könnyebbik utat választva, érzelmi húrokat pengetve, az 1999-es bombázásokra hivatkozva beszéljen arról, hogy ez a kérdés most nem aktuális. Hiszen a csatlakozás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz – zárta szavát a VMSZ parlamenti képviselője.
DIÓSI ÁRPÁD
