Napirenden a költségvetés
Mlađan Dinkić: Vajdaság többet kap az alkotmányos minimumnál – Pásztor Bálint: A tartomány jövőre legalább 14 milliárd dinárral kapna kevesebbet nagyberuházásokra
A Szerbiai Képviselőház pénteken kezdte megvitatni a jövő évi köztársasági költségvetési javaslatot. A bevételeket 956,4 milliárd dinárban, a kiadásokat pedig 1078,3 milliárd dinárban határozták meg. Ennek értelmében a költségvetési hiány 121,9 milliárd dinárt tenne ki, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékát. A szerb kormány a költségvetés tervezésekor a GDP jövő évi növekedését 2 százalékban határozta meg, az inflációt pedig 5,5 százalékban.
Mlađan Dinkić pénzügyi és gazdasági miniszter azt állítja, hogy az aktuálishoz képest a következő évi büdzsé javaslatában drasztikusan sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, és megállítani a közadósság növekedését. A költségvetési javaslat és az azt kiegészítő pénzügyi törvények mentén Szerbia jövőre várhatóan kétszázalékos gazdasági növekedést valósít majd meg, külkereskedelmi hiányát pedig csökkenteni fogja – magyarázta Dinkić, hozzátéve: a következendőkben sokkal szigorúbban megkövetelik majd a pénzügyi fegyelem betartását és az adókötelezettségek befizetésének rendszerességét.
– Ez az első lépés az ország gazdasági körülményeinek a megszilárdítása felé. Igaz, nem elegendő a közpénzügyek területén rendet teremteni, ugyanakkor mindenféleképpen ez az első lépés a válságból kivezető úton elindulva. Szilárd és biztos közpénzügyek nélkül egyetlen ország gazdasága sem lehet erős. Az adóköteleseknek adókötelezettségeiket rendszeresen és a megszabott határidőn belül kell fizetniük. A 2013-as köztársasági költségvetés célja, hogy hozzájáruljon a költségvetési politika érezhető fordulatához – magyarázta Dinkić.
A költségvetési javaslat beterjesztésekor a pénzügyminiszter arra is kitért, hogy az ország közadóssága az utóbbi négy évben megduplázódott, a kamatok költsége pedig hatszorosára növekedett. A hitelkamatok növekedését úgy lehet megállítani, hogy a konszolidált költségvetés és a köztársasági költségvetés hiányát is csökkentjük – részletezte Dinkić, hozzáfűzve, hogy a konszolidált költségvetés deficitje jövőre a GDP 3,6 százalékát teszi majd ki, a köztársasági büdzsé hiánya pedig a GDP 3,3 százalékát. A közadósságot így sikerül megállítani a GDP 65 százalékán – hangsúlyozta Dinkić.
– A mezőgazdaságra a költségvetés 4,5 százalékát terveztük fordítani. Eddig a büdzsé 2,6 százaléka jutott a mezőgazdaságra. A nagyberuházásokra 4 milliárd dinárral tervezünk többet adni, mint tavaly. A jövőben csak nagyberuházások miatt adósodunk el, veszteséget jegyző vállalatok miatt azonban nem. Az állam korábban a kilátástalan helyzetben lévő vállalatokra évi 700–800 millió dinárt fordított. Vajdaság költségvetése a szerbiai adóbevételek 8,4 százalékát teszi majd ki. Ez meghaladja az alkotmányban előírt minimumot. Az önkormányzatok számára előirányzott költségvetési eszközöket 2,3 százalékkal növeltük, a regionális utak karbantartására pedig újabb 4 milliárd dinárt különítettünk el – magyarázta Dinkić.
VAN, AKI ÍGY SZÁMÍTJA, VAN, AKI AMÚGY
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője nem ért egyet a megállapítással, hogy Vajdaság jövőre több pénzt kap a köztársasági büdzséből, sőt. A helyzet ezúttal is változatlan: a jövő évi költségvetési javaslat nincsen összhangban az alkotmánnyal, a szerb kormány pedig továbbra is csak azzal foglakozik, hogy megvan-e a hét százalék – mondta Pásztor, hozzátéve: nem a hét százalék az elsődleges kérdés, hanem a Vajdaságnak szánt pénz struktúrája, vagyis az, hogy a tartomány mennyit költhet szabadon nagyberuházásokra. Ellentétben a korábbi évek költségvetési javaslataival, ezúttal egyetlen szabadon felhasználható dinárt sem irányoztak elő a tartománynak nagyberuházásokra – magyarázta Pásztor, hozzáfűzve: a korábbi években nagyjából 3 milliárd és 4 milliárd dinár közötti összeget különítettek el szabadon felhasználható nagyberuházásra elköltendő összegként. Ezt a pénzt a tartományi kormány azokra a beruházásokra költötte, amelyekre jónak találta.
A köztársasági kormány pontosan előírta, hogy Vajdaság területén mely nagyberuházásokra fordíthat pénzt a tartomány, derült ki a beszélgetés során, mint ahogyan az is, hogy ezek már folyamatban lévő projektumok. Új projektumokról szó sem esik.
A javaslat értelmében a tartomány jövőre legalább 14 milliárd dinárral kap kevesebbet nagyberuházásokra – nyilatkozta Pásztor.
– A hiány tekintetében két nehezen kezelhető adatról, összegről beszélhetünk. Ezeket nem szabad összeadni, hiszen külön ügyekről van szó. A tartományi kormány azt mondja, hogy 9,6 milliárd dinárral károsítják meg Vajdaságot. Ez így van. Az utóbbi összeg azért hiányzik, mert a költségvetési rendszerről szóló törvény két hónappal ezelőtti módosításával megváltozott a hét százalék kiszámolásához szükséges alap. Pontosabban: 128 milliárd dinárral csökkent a Vajdaságnak járó hét százalék számításához szükséges alap. Emiatt hiányzik a tartományi kormány által emlegetett 9,6 milliárd dinár. Tudjuk, hogy az alkotmány értelmében Vajdaságot a köztársasági büdzsé hét százaléka illeti meg, a hét százalék háromhetedét pedig nagyberuházásokra kellene hogy fordíthassa. Ha az aktuális javaslatban betervezett összegből kiszámoljuk a háromhetedet, akkor kiderül, hogy Vajdaság 14 milliárd dinárral kap kevesebbet nagyberuházási projektumokra. A költségvetés javaslata ellen szóló másik fontos érv, hogy a tartomány nem használhatja fel szabadon a nagyberuházásokra kapott összeget. Az is probléma, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap projektumainak tekintetében, amelyek esetében évekre visszamenőleg tartozásokat halmoztak fel a köztársasági utalások elmaradása miatt, a Nemzeti Beruházási Tervvel megbízott miniszter, Verica Kalanović, fogja jóváhagyni a kifizetéseket. Persze akkor, amikor gondolja, ott, ahol gondolja és úgy, ahogy gondolja. Ez így áll a költségvetés javaslatában – részletezte Pásztor.
Kérdésünkre, hogy Dinkić miért állítja azt, hogy a Vajdaságnak járó pénzt a szerbiai adóbevételek alapján számították ki, amikor a költségvetési rendszerről szóló törvény módosításának értelmében a tartományi költségvetés összegét az adóbevételekből fedezett kiadásokat alapul véve kellene kiszámítani, a VMSZ frakcióvezetője közölte: A szóban forgó jogszabályban valóban ez áll, viszont a szerb kormány és a Dinkić vezette minisztérium ezt a megfogalmazást úgy értelmezi, hogy az adóbevételeket kell alapul venni a számításhoz. A törvényben valóban nem ez szerepe – nyomatékosította Pásztor.
A VMSZ egyedül abban az esetben szavazza meg a költségvetési javaslatot, ha a parlament elfogadja a tartomány erre vonatkozó módosítási javaslatait. A tartomány egyrészt azt javasolta, hogy a Vajdaság területén megvalósított jövedéki adóbevételből 43 százalék maradjon meg a tartománynak, ugyanúgy, mint a személyi jövedelemadó és a nyereségadó egy része. Másrészt pedig azt javasolták, hogy a tartomány területén élő pedagógusok béreit, valamint a tartományi önkormányzatok transzferösszegeit ne számítsák bele a hét százalékba – emlékeztetett Pásztor, aki esélytelennek tartja, hogy a köztársasági képviselőház elfogadja a tartomány módosítási javaslatait.
– Két dolgot említenék pozitívumként: a betervezett agrárköltségvetés a köztársasági büdzsé nagyjából 4,5 százalékát teszi ki. Ez jelentős előrelépés a korábbiakhoz képest. A területalapú és egyéb más támogatásokra az állami költségvetés 3,2 százalékát, vagyis 34 milliárd dinárt irányoztak elő. Az is pozitívum, hogy a szerb–magyar akadémiaközi történész vegyes bizottság munkájára 10 millió dinárt javasoltunk a költségvetésből elkülöníteni a szerbiai tagozat részére és Dinkić a parlamenti vitában azt mondta, támogatni fogják indítványunkat – összegezte Pásztor.
AMBICIÓZUS ÉS FENNTARTHATATLAN
A többi ellenzéki párt szintén nem tartja támogathatónak a költségvetési javaslatot. A Demokrata Párt irreálisnak és méltatlannak nevezte. A költségvetés javaslata nem reformjellegű, ezért semmiféle gazdasági és pénzügyi fordulatot nem eredményezhet – véli Mirko Cvetković, a DP képviselője. A szintén demokrata Božidar Đelić pedig megállapította: a kormány a polgárok vállára helyezte át a gazdasági válság terhét. A következő évi büdzsében sem a köztársasági kormány, sem a Költségvetési Tanács, de a Nemzetközi Valutaalap, a polgárok és a DP sem hisznek – állítja Đelić.
Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője szintén a Vajdaságnak szánt összegek miatt fejezte ki nemtetszését. Jerkov szerint Vajdaságot 32 milliárd dinárral rövidítik meg. Ha a Vajdaságnak szánt összeget nem növelik az alkotmánnyal összhangban, akkor a VSZL a költségvetési rendszerről szóló törvény alkotmányossági felülvizsgálatát fogja kérni, közölte Jerkov, majd csodálkozását fejezte ki, hogy a költségvetési hiány kevesebb lesz, mint a GDP 4 százaléka, de úgy, hogy az infláció növekedése mellett az adóbevételeket is növelték.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt frakcióvezetője szerint a költségvetés a kormánykoalíciót alkotó pártok választási ígéreteit tartalmazza. Jovanović közölte: a kormánykoalíció a következő hat hónapot sem fogja túlélni.
A Szerb Megújhodási Mozgalom és a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt frakciója szerint a költségvetési javaslat ambiciózus, a tervezett bevételeket és hiányt azonban lehetetlen lesz megvalósítani.
A Szerbiai Demokrata Párt hatvan módosítási javaslata elfogadásától tette függővé a költségvetés megszavazását.
Vlajko Senić, a pénzügyminisztérium államtitkára a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva szintén a költségvetési konszolidáció felé vezető út első lépésének nevezte a költségvetési javaslatot. Senić ezen felül bejelentette, hogy az elkövetkezendőkben sokkal szigorúbban fogják ellenőrizni a költségvetési eszközök költését. Az IMF és a Költségvetési Tanács ajánlása nyomán negyedévente fogjuk ellenőrizni az eszközök költését – nyilatkozta Senić.
PESEVSZKI EVELYN
