Mintha tegnap lett volna
Pásztor Bálint: Még nagyon messze vagyunk az európai politikai kultúrának nevezett fogalomtól
2000. szeptember 24-én a szövetségi elnökválasztásokon a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) jelöltje Vojislav Koštunica egyértelmű győzelmet aratott. Slobodan Milošević, az akkori elnök, nem ismerte el vereségét. A következő napokban tüntetések sorozata kezdődött el, végül október 5-én Belgrádban több százezer tüntető jelent meg, ami után az addigi elnök elismerte vereségét.
A történelminek is tekinthető választások tizedik évfordulója alkalmából a szerbiai pártok legtöbbje sokkal jobbnak minősítette a jelenlegi választási rendszert és politikai kultúrát. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője is, aki azt is leszögezte, hogy még sok a javítanivaló.
– Szerbia politikai rendszere és politikai kultúrája sokat fejlődött az elmúlt tíz évben. Ma már nem tankok, hanem demokratikus eljárás dönti el, hogy ki nyer a választásokon. A választási törvények és a választási rendszer ma már demokratikus. A választásokon nem a pénz és a befolyás, hanem az eszme ereje győzedelmeskedik – összegezte tegnap Jelena Trivan, a Demokrata Párt sajtófelelőse. Szinte ugyanezt nyilatkozták többek között a Szerbiai Szocialista Párt, a G17 Plusz, a Liberális Demokrata Párt és az Új Szerbia képviselői is. A Szerb Haladó Párt és a Szerb Radikális Párt másképpen vélekednek a témáról. Aleksandar Vučić, az SZHP alelnöke szerint az elmúlt tíz évben a választási rendszert, és magát a választásokat illetően semmi sem változott. Dragan Todorović, az SZRP alelnöke pedig közölte, hogy a jelenlegi hatalmi koalíció letiporja az utóbbi tíz évben megvalósított demokratikus fejlődést.
RÉSZLEGES JAVULÁS
Pásztor Bálint a 2000. szeptember 24-i választásokat megelőzően a DOS központi kampánystábjának volt a tagja, tehát az akkori történések közvetlen megfigyelője és részese volt. Az évforduló apropóján Pásztor elmondta, hogy országunkban az utóbbi húsz évben többször is változott a választási rendszer, hol jobb lett, hol megint rosszabb.
– Most is éppen módosítás előtt áll a választási rendszer. Várhatóan valamiféle többségi rendszer felé fogunk közelíteni. Ahhoz képest, ahogy a rendszer a kilencvenes években kinézett, a mostani helyzetet sokkal szerencsésebbnek tartom. Ugyanakkor számos politikai elemző és jogász szerint sokkal kívánatosabb lenne a többségi rendszer irányába előmozdulni. Úgy többé-kevésbé minden szerbiai területnek lenne köztársasági parlamenti képviselője. Ha ma vizsgáljuk meg a képviselők névsorát, akkor azt látjuk, hogy legalább 80–90 képviselő belgrádi vagy újvidéki. Vannak olyan nagyvárosok, amelyeknek ciklusokra visszamenően soha nem volt képviselője a parlamentben. Én a legszerencsésebbnek a vegyes tartományi választási rendszert tartom – részletezte Pásztor, aki Szerbia jelenlegi és tíz évvel ezelőtti politikai kultúráját illetően részleges javulást figyel meg.
– Már a parlament 2007-es és mostani összetétele között is nagy a különbség, a változás pozitív irányú. Persze még nagyon messze vagyunk az európai politikai kultúrának nevezett fogalomtól, de most már legalább nem történhet meg, hogy az ülés elnöklőjét vízzel locsolják le. Igaz, hogy időnként cipők röpködnek a képviselőházban, de ez is már mögöttünk van – nyilatkozta a VMSZ képviselője.
Pásztor szerint nemcsak a választói rendszer és a politikai kultúra terén figyelhető meg enyhe javulás, hanem a közösség politikai öntudatát illetően is. Az emberek többé-kevésbé követik a politikát, értesülnek a legaktuálisabb történésekről, folytatta Pásztor, majd hozzátette, hogy ez általában azokban az országokban jellemző, ahol nem teljes a rend, ahol a politikumnak, a kormánynak és a parlamentnek még sok a tennivalója.
– Az emberek elsősorban egzisztenciális és gazdasági kérdésekben várnak még sokat a politikától. Igazuk van, rengeteg a tennivaló. Október ötödike tájékán mindig felmerül a kérdés, hogy elégedettek lehetünk-e az előző években elért eredményekkel. Szerintem mindenki egyhangúlag azt válaszolná, hogy nem vagyunk elégedettek. Nem pont így képzeltük el tíz évvel ezelőtt – részletezte Pásztor, aki szerint azok a dolgok, amelyeket az előző kormányok nem tudtak megvalósítani, a mostani kormány sikereinek listájáról is hiányoznak. Pásztor egy példával támasztotta alá kijelentését: „A nyugati demokráciában megengedhetetlen, hogy az ellenzék, vagy a polgárok által benyújtott törvényjavaslatok soha nem kerülnek napirendre. A demokrácia állapotát illetően ez egy igen lesújtó adat és megállapítás. Ez azt jelenti, hogy egy kormánypárti képviselő többet ér, mint 30 ezer polgár, akiknek az alkotmány értelmében ugyanúgy joguk van törvényjavaslatot megfogalmazni és benyújtani.”
Pásztor nem tudja elképzelni, hogy az 1996-os választási csaláshoz hasonló manipulációra valaha sor kerüljön ismét, valamint azt sem tudja elképzelni, hogy valaki a jövőben ugyanúgy meghamisítsa a választások eredményét, mint ahogyan azt tíz évvel ezelőtt tették.
– Ezt elképzelhetetlennek tartom, hiszen valamelyest fejlődött a politikai kultúránk és fokozódott a közvélemény szerepe. Rendkívüli közharaggal találná magát szembe az, aki ilyesmivel próbálkozna. Az ország elindult az Európai Unió irányába, választási csalást vagy hamisítást már senki sem engedhet meg magának. Ezzel a politikum minden szereplője tisztában van – emelte ki Pásztor.
PESEVSZKI EVELYN
