Megmenekülhet-e a Zombori Rádió?
Egyetlenegy villanyégő sem ég a szerkesztőségben – Az MNT kész segíteni
A Zombori Rádió Zombor városát, a környező kisebb településeket, valamint Apatint fedi le, erre a területre szól a frekvencia engedélye, de ezen kívül Baján és Eszéken is fogható az adás. Ez körülbelül 200 000 – 220 000 lakost jelent. Ebben a régióban a Zombori Rádió az egyedüli média, amely több nyelven tájékoztat. Ez azonban úgy tűnik, a zombori önkormányzat számára nem sokat jelent, ugyanis annak többéves embertelen viszonyulása a rádióval szemben mára teljesen ellehetetlenítette annak működését.
A Zombori Rádió Rt. részvényeinek több mint kilencven százaléka állami tulajdonban van, a Köztársasági Részvényalap a tőzsdén kereskedik ezekkel a részvényekkel. Viszont minden kiadást, minden költséget, például a bróker költségeit is, a Zombori Rádióval fizetteti meg.
Amióta a rádió részvénytársaságként működik, azóta mindenki minimálbért kap, azaz, csak kapott, mert a dolgozók utoljára 2009 augusztusában kaptak fizetést.
A magánosítás pillanatában huszonnégyen dolgoztak, most tizenketten maradtak a fizetési listán. Az önkormányzat pályázaton keresztül „támogatja” a rádiót, ez tavaly és az idén is 500-500 ezer dinárt jelentett. A helyzet annyira rossz, hogy interjúnk készítésének pillanatában például egyetlenegy villanyégő sem működött a rádióban. Műsor csak akkor van, amikor az ablakon besüt a nap...
FELELŐTLEN MAGÁNOSÍTÁS
Fekete J. József, a Zombori Rádió lemondásban lévő megbízott igazgatója elmondta lapunknak, hogy az utóbbi három év alatt egyetlen egy alkalommal ültek velük tárgyalóasztalhoz az önkormányzat képviselői, de akkor is nagyon fellengzős módon kommunikáltak, úgyhogy semmi jót sem tud mondani az önkormányzatról.
– A Zombori Rádió agóniája voltaképpen magával a privatizációval kezdődött. Ez a szerencsétlen magánosítás 2007. november 2-án következett be, amikor az országban elsőként magánosítottak rádióállomásokat, köztük a Szenttamási Rádiót, a Kúlai Rádiót és a Zombori Rádiót. Másnap a tartományi kormány intézkedése nyomán ezt az eljárást felfüggesztették. A Zombori Rádiót egy olyan vásárló vette meg, aki előtte meg sem nézte, hogy mi a helyzet a rádióval, nem beszélt az emberekkel, nem beszélt a lehetőségekről. A politikai körökkel viszont igen jó viszonyban volt, és olyan ígéretekkel érkezett a Zombori Rádióba, hogy Zombor és Apatin községek minden további nélkül működtetni fogják a közszolgálati célú, magánkézben lévő rádióállomást. Ebből bizony nem lett semmi, és a novemberi privatizációt követően, a finanszírozó zombori község nyomban megvont minden pénzügyi támogatást a Zombori Rádiótól, tehát a dolgozók még az év végéig járó rendes fizetésüket sem kapták meg. Annak ellenére, hogy a privatizációs szerződés nyomán a közvállalat csak 2008 januárjában, tehát három hónap múlva került részvénytársasági státusba. Az új tulajdonos egyetlenegy kötelezettségének sem tett eleget, és ez azt is jelentette egyebek között, hogy az alkalmazottak közel hat hónapon keresztül ingyen dolgoztak – nyilatkozta lapunknak Fekete J. József.
Hogyan alakult ezután a rádió sorsa?
– A belső elégedetlenség következtében a Privatizációs Ügynökség 2008 májusa végén felbontotta a privatizációs szerződést, és 2008 július 4-én vagyonkezelőt nevezett ki, aki az állami érdekeket képviseli a Zombori Rádió Rt.-ben. A helyzet ettől kezdve folyamatosan negatív irányban haladt, ugyanis a rádió mint cég képtelen volt önerőből megélni, hiszen közérdekű tájékoztatásra szól az engedélye, amely egyébként az egyedüli körzeti engedély Nyugat-Bácskában.
KÖZSÉGI TÁMOGATÁS NÉLKÜL
Köteles-e pénzelni a rádiót az önkormányzat azután, hogy az részvénytársasággá vált?
– Az önkormányzat 2007. november másodikától nem pénzeli a Zombori Rádiót, kivéve a 2009-es és 2010-es esztendő első felében, amikor pályázati úton fél-félmillió dinárt nyert el a rádió, mint részvénytársaság, a kisebbségi tájékoztatás címén. Teszik ezt annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint Zombor városának alapszabályzata kimondja, hogy az önkormányzat köteles biztosítani a város és az agglomerátum lakosságának teljes körű közérdekű tájékoztatását. Az önkormányzat ennek nem tesz eleget. A Zombori Rádió az egyetlen többnyelvű média a város területén.
A többnyelvű tájékoztatás ellehetetlenítése törvényellenes...
– Itt most kanyarodjunk vissza egy kicsit arra, amit már említettem. A város vezetősége pályázat tárgyává tette a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatást, ami véleményem szerint alkotmányellenes. Ez azonban még mindig védhető azzal, hogy bizony a város mégis csak ad a városban történő kisebbségi tájékoztatásra. Egy ilyen látszatintézkedéssel egyfajta védekezési pozíciót állíthat fel az önkormányzat.
Mennyire rossz a helyzet?
– Odáig jutottunk, hogy a szerkesztőségben egyetlen egy villanyégő sem működik, úgyhogy akkor lehet bent dolgozni, amikor a nappali fény mellett valamit lehet látni.
Ezek szerint ön reálisnak tartja a megszűnés veszélyét?
– Itt arról van szó, hogy a törvény, a negyven éve működő Zombori Rádiót, függetlenül az összes engedély meglététől, arra kötelezi, hogy miután részvénytársasággá alakult, és magkapta a frekvenciaengedélyt, egy éven belül egy műszaki ellenőrzés alá kell vetnie magát. Mi ezt a privatizáció utáni anyagi helyzetünkből kifolyólag nem tudtunk teljesíteni, ezért két évre sikerült kitolnunk ezt az ellenőrzést. Ebben a hónapban viszont lejár ez a két év, és az államnak ki kell fizetnünk egy bizonyos összeget, de nekünk erre persze nincs pénzünk. Ha ezt a műszaki ellenőrzést nem végeztetjük el, automatikusan elvesztjük a frekvenciát, és bezárhatjuk a Zombori Rádió kapuit. Ezért egy azonnali reagálásra lenne szükség az önkormányzat, vagy a tartományi szervek részéről, hogy megmenekülhessen a rádiónk attól, hogy bezárják – mondta Fekete J. József.
PÁSZTOR BÁLINT: MEGŐRIZNI A KISEBBSÉGI MÉDIÁT
Amikor a VMSZ újra parlamenti párttá vált, akkor az egyik legfontosabb feladatuknak azt tartották, hogy megőrizzék a privatizációtól a kisebbségi médiákat – mondta el a téma kapcsán lapunknak Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője.
– Úgy gondoltuk, hogy a kisebbségi nyelvű elektronikus médiumok végét jelentheti, ha eladják őket, és ez sajnos beigazolódni látszik. Rámutattunk arra, hogy Magyarországon például több mint harminc önkormányzati alapítású regionális televízió és rádió működik a mai napig. 2007-ben a Demokrata Párt és az akkori kormány azzal érvelt, hogy az Európai Unió, az EBESZ és az Európa Tanács javaslatára vagy kérésére került sor arra, hogy kivétel nélkül minden rádiót privatizálni kell. Mi az előbb elmondottakkal bebizonyítottuk, hogy az Európai Unióban ez nem így van. 2007 júniusában benyújtottunk egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kisebbségi nyelven is működő elektronikus médiumok kikerülnének a kötelező privatizáció hatálya alól. Sajnos Oliver Dulić akkori házelnök nem tette lehetővé azt, hogy ez a törvényjavaslat napirendre kerüljön, ezért nem is tárgyalt róla a parlament. 2007. november elején három rádiót adtak el, de a hónap közepére sikerült elérni azt, hogy ne privatizáljanak több rádiót, mégpedig azzal, hogy az akkori igazságügy-minisztert, Dušan Petrovićot, a DP elnökhelyettesét felszólítottuk a parlamenti vitákon arra, hogy állítsa le a kormány a média privatizációt. Ennek a nyomásnak köszönhetően a privatizáció leállt, és azóta is szünetel. 2007 decemberében az akkor elfogadott önkormányzati törvény vonatkozásában sikerült azt a megoldást elérnünk, hogy a kisebbségi nyelveken sugárzó elektronikus médiumoknak maradhasson az önkormányzat az alapítója – mondta Pásztor.
Nem hivatalos információk szerint lehet, hogy jobb napok várnak a Zombori Rádióra, persze nem az önkormányzat jóvoltából, hanem az új Magyar Nemzeti Tanács jövőbeli szándékáról lenne szó.
Ennek kapcsán Korhecz Tamás, a Magyar Összefogás listavezetője elmondta a Magyar Szónak, hogy a Zombori Rádió megmentése nem kizárólag a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik.
– Ahhoz, hogy segíthessünk, először is meg kellene vizsgálnunk, mi a jelenlegi helyzete, újságírói struktúrája, műsorsémája. Az egyik variáns az kétségtelenül az lesz, hogy az önkormányzati médiumok teljes egészében a Nemzeti Tanács irányítása alá kerüljenek, de ehhez sok mindenre szükség lesz még – mondta Korhecz.
A Vajdasági Független Újságírók Egyesülete közleményben tiltakozott a Zombori Rádió megszűnése ellen, és követelte a helyi önkormányzat, a vajdasági kormány és a köztársasági kormány közbelépését.
A fenti intézmények vezetőit megpróbáltuk elérni, többször is, de senkitől sem sikerült bármilyen nyilatkozatot, információt kapni.
HALÁSZ GYULA
