Megalakultak az első parlamenti bizottságok

A képviselőház megkezdte a kormányról és a minisztériumokról szóló törvényjavaslatok vitáját

Az új hatalmi koalíció 11, az ellenzéki pártok pedig nyolc parlamenti bizottságot vezetnek majd a következő ciklusban, erről állapodtak meg Nebojša Stefanovićtyal, a képviselőház elnökével folytatott egyeztetésen tegnap a képviselőcsoportok vezetői. Az információk szerint a hatalmi pártok képviselői lesznek majd a pénzügyi, a védelmi, a Koszovó-ügyi, az igazságügyi, a gazdasági, az alkotmányjogi és az emberi jogi és kisebbségügyi bizottságok élén. Az ellenzéki pártok vezetik majd az integrációs, a mezőgazdasági, a család- és egészségvédelmi, a tájékoztatási és művelődési, valamint a környezetvédelmi bizottságokat.

Az egyeztetéseket követően Jorgovanka Tabaković, a Szerb Haladó Párt frakcióvezető-helyettese rövid nyilatkozatában beszámolt a megegyezés létrejöttéről, hozzáfűzve: egyesek számára a mai napig sem vált világossá az, hogy a választások befejeződtek.

A hírügynökségi jelentések szerint a Szerbiai Szocialista Párt vezeti majd a védelmi bizottságot, a Szerb Haladó Párt a Koszovó-ügyit, az adminisztratív, a gazdasági és az alkotmányügyi bizottságot, a Szerbiai Egyesült Régiók a pénzügyi, az Egységes Szerbia az igazságügyi, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt pedig a kisebbségügyi bizottságot.

Ami az ellenzéki pártokat illeti, a megbeszéltek szerint a Demokrata Párt kapja az európai integrációs, a tudományos és oktatásügyi, a család- és egészségvédelmi, a tájékoztatási és művelődési bizottságot, a Szerbiai Demokrata Párt irányítja majd a környezetvédelmi bizottság munkáját.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője lapunknak arról számolt be, hogy a párt összesen hat bizottság munkájában vesz majd részt. Ismertette, Varga László, az európai integrációs bizottság korábbi vezetője ezentúl is részt vesz majd ennek, valamint az igazságügyi bizottságnak a munkájában.

Mint megtudtuk, Fremond Árpád a mezőgazdasági, Pék Zoltán a pénzügyi, Kovács Elvira az emberi-, kisebbségjogi és nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó, Pásztor Bálint pedig az alkotmányügyi és jogalkotási bizottságnak lesz a tagja a jövőben. Pásztor Bálint nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a bizottságok vezetőit és az alelnököket maguk e testületek határozzák majd meg üléseiken, ezért egyelőre még nem tekinthető száz százalékosan tisztázottnak az, melyik bizottság élére ki fog kerülni.

A nap folyamán öt bizottság tartotta meg az első ülését, s így választott elnököt is. Nebojša Stefanovićot (SZHP), a képviselőház elnökét választották meg az alkotmányügyi bizottság élére, helyettese Srđan Miković (DP) lesz. Az igazságügyi, közigazgatási és helyi önkormányzati bizottság élére Petar Petrović (ESZ) került, ellenzéki helyetteséről még nem döntöttek. Az adminisztratív-költségvetési és képviselői mentelmi joggal foglalkozó bizottságot Jorgovanka Tabaković (SZHP) vezeti, Nenad Konstantinović (DP) a bizottság elnökhelyettese. Jadranka Joksimović (SZHP) került az állambiztonsági szolgálatok ellenőrzésével foglalkozó bizottság élére, ami ellen erélyesen tiltakoztak a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt képviselői. Dragan Šutanovac, a bizottság tagja szerint nem számít politikailag korrekt megoldásnak, s a parlamenti gyakorlatban is példátlan, hogy hatalmi párt tagja vezesse ezt a fontos területet. Hasonló okok miatt kifogásolta Šutanovac, valamint Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga bizottsági tagja Dušan Bajatovićnak (SZSZP) a kinevezését a védelmi és belügyi bizottság élére.

A képviselőházban új, állandó munkatestületként létre fogják hozni a gyermekjogvédelmi bizottságot is, melyet a parlament elnöke vezet majd.

LOGIKÁTLAN MINISZTÉRIUMOK

A köztársasági parlament tegnapi rendkívüli ülésén a kormányról és minisztériumokról szóló jogszabályok módosításáról, valamint az állambiztonsági szolgálatok felépítéséről szóló törvénymódosítási javaslatról nyitott vitát.

Az ülést megelőzően Jorgovanka Tabaković a kormányról szóló törvény módosításának egyik újdonságaként említette, hogy mostantól az állami ügynökségek költségei a kormány ellenőrzése alá kerülnek. Elmondta, hogy szeptemberre az is kiderül majd ennek a törvénymódosításnak köszönhetően, hogy hány felesleges állami szerv működik az országban. A minisztériumokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, annak köszönhetően elkerülhetővé válik majd a hatáskörök keveredése, s ezáltal hatékonyabbá válik a végrehajtó hatalom munkája. Egyetlen minisztérium sem viselkedhet azonban államként az államon belül – tette hozzá a frakciók képviselőinek tegnapi egyeztetését követően adott nyilatkozatában Tabaković.

Kovács Elvira, a VMSZ képviselője egyes újonnan létrehozott minisztériumokat hatalmasnak és logikátlanul felépítettnek minősített nyilatkozatában. Demagógiának nevezte a minisztériumok alacsonyabb számáról szóló kijelentéseket, mert, mint mondta, bármelyik kormány lehet ideális, ha jól végzi munkáját. Véleménye szerint semmi szükség sem volt arra, hogy külön tárcákra osszák fel a területrendezési és a környezetvédelmi kérdéseket, ahogyan a bányászati és energetikai kérdések szétválasztása sem számít célszerűnek. Logikátlannak nevezte azt a megoldást, amellyel a helyi önkormányzati minisztériumhoz hozzáadták a regionális fejlesztések ügyét is. A legrosszabbnak mégis azt tartja, hogy az emberi jogi és kisebbségi kérdések nem kaptak külön tárcát az új kormányban.

Az LDP módosítási indítvánnyal kívánja a biztonsági szolgálatokról szóló törvényben kikötni, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke csakis pártfüggetlen személy lehessen – jelentette be Bojan Đurić, a párt képviselője. Mint mondta, az LDP még mintegy tíz indítványt benyújtott a kormányról szóló törvény módosítási javaslatára is.

MÍNUSZ KETTŐ, PLUSZ EGY

A tegnapi ülést megelőzően a Szerbiai Egyesült Régiók frakciója egy képviselővel gazdagabb lett, Nenad Kitanović ugyanis, aki a Demokrata Párt által vezetett Választás a jobb életért listáján került be a parlamentbe, átigazolt Mlađan Dinkić pártjához. A SZER-nek ezzel 15 képviselője lett, továbbra is eggyel kevesebb a választásokon megszerzett mandátumok számánál, a Maja Gojković vezette Néppárt két képviselője ugyanis még korábban átlépett a SZER-ből a DP képviselőcsoportjába.

– A SZER tettekkel bizonyította, hogy minden egyénnek, minden régiónak egyforma esélyekkel kell rendelkeznie, Doljevacnak és Dél-Szerbiának pedig végre valódi fejlődési lehetőségekre, az állam támogatására van szüksége – fogalmazott a doljevaci politikus döntését indokolva.

VIRÁG ÁRPÁD