Martonos Alap - az üresen hagyott házak felvásárlásáért
Pásztor Bálint: nem helyénvaló, hogy 17 ezer dináros minimálbér mellett 15 ezer dinárig lehet szabadon lopni
A martonosi helyi közösség tanácsa tegnap lakossági fórumot szervezett, melynek témája a falu bel- és közbiztonsága volt. A helyi kultúrotthon nagyterme színültig megtelt érdeklődővel, sőt többen állva hallgatták végig a mintegy 2 órás fórumot. A rendre közel fél tucat hivatásos biztonsági ember, őrző-védő felügyelt, de a rendőrség járőr kocsija is a rendezvény közelében parkolt. Szerencsére a provokátorok elkerülték az eseményt. A fórumot megtisztelte jelenlétével Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, dr. Körmöci László tartományi parlamenti képviselő, Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere, dr. Bimbó Mihály alpolgármester, dr. Katkics Zoltán, a községi képviselő-testület elnöke, Csikós László polgármesterei tanácsos, Rekecki Titisz magyarkanizsai rendőrfőnök.
Az utóbbi időkben különböző feltételezések, mendemondák keltek szárnyra a roma betelepítésekkel kapcsolatban. Például olyanok, hogy a magyar lakta településeken, így Martonoson is, összeírják az üres házakat és az idősek házait, azokba pedig a nyugaton beilleszkedni nem tudó vagy bűnöző cigányokat költöztetik a kitoloncolásuk után, tehát a betelepítés szervezetten történik. Ebben a munkában a martonosi, és a magyarkanizsi önkormányzati vezetők is részt vállalnak.
Makra Ákos, a helyi közösség tanácsának elnöke félrevezetőnek nevezte a fent említett állításokat. A helyi közösség semmilyen közvetítő szerepet nem vállalt a betelepítésekkel, sőt egyelőre bizonyítani sem lehet azt, hogy szervezetten érkeznének a jövevények. ,,A helyi közösségnek az idegenekhez semmi köze sincs’’ — mutatott rá Makra. Szerbiában, az alkotmány szerint az országon belül senkinek sincs megtiltva a szabad vándorlás joga, vagyis mindenki oda mehet lakni, ott telepedhet le, ahol akar, vagy ahol a kedve tartja. Makra szerint a most kialakult helyzetért elsősorban azok az emberek, lakosok a felelősek, akik ingatlanjainkat ezeknek a jövevényeknek adták el. ,,Ezúton szeretnék megkérni mindenkit, akinek a tulajdonában eladó ingatlan van, hogy először azt jelezze a helyi közösségnek. Az önkormányzattal karöltve egy új Martonos Alap elnevezésű non profit szervezetet szeretnénk létrehozni’’ — emelte ki Makra. Az alap létrehozásához megtörténtek az első lépések, a tervek szerint helyi vállalkozók, a magyarkanizsai önkormányzat segítségével az üresen álló házakat vásárolnák fel, majd azokat kedvezményes áron adná el fiataloknak, olyan helyieknek, akik a faluban szeretnének családot alapítani, élni.
Egyelőre csak becslések léteznek arra vonatkozóan, hogy hányan érkeztek a faluba, az egyik polgár elmondta, hogy az idegenek többnyire este költözködnek, és egyikőjük sem dolgozik, a gyerekeik pedig nem járnak iskolába. Csak feltételezések léteznek arra vonatkozóan, hogy pontosan miből élnek. Többen már az utcára sem mernek este kimenni, félnek a jövevényektől. A faluban megszaporodtak a kis értékű lopások, nem ritka az, hogy egy egész hűtőszekrényt rámolnak ki, például az egyik polgártól 2 sonkát is elvittek. Többen arra panaszkodtak, hogy a romák nem tudnak beilleszkedni, nem beszélnek a magyarul, de a szerb nyelvvel is gondjuk van. Az egyik ilyen új lakos is részt vett a lakossági fórumon, felszólalásában elmondta, hogy büntetetlen előéletű, a szomszédokkal jóba van, és mindössze 11 ezer dináros szociális segélyből élnek. Novi Pazarba jár idénymunkát vállalni, gyermekei nem járnak iskolába.
A romák nem az Európai Unióból érkeztek kitoloncoltak, hanem Kraljevóról. Koszovót 1999-ben hagyták el, és először ebben a szerbiai városban telepedtek le, majd utána következett Bácska, Martonos. Többségük segélyből, gyermekpótlékból él, és egyéb ,,foglalatosságból’’.
Sajnos a rendőrségnek sincs pontos adata arról, hogy hányan lehetnek. Rekecki Titusz rendőrfőnök elmondta, hogy a lehetőségeik korlátozottak. ,,A rendőrségnek nem áll módjában, és nem is a feladata az, hogy kiderítse honnan érkeztek ezek a személyek, illetve kinek az utasítására. Nekünk egyetlen egy feladatunk van, nevezetesen az, hogy a közbiztonságot a megfelelő szinten tartsuk’’ — mondta a rendőrfőnök, majd hozzátette jelen pillanatba 20-25 személy letelepedési kérelmét fogadták el. A tény azonban az, hogy ennél a számnál jóval többen vannak.
Nagy gondot okoz a büntetőtörvény vitatott rendelkezése is, miszerint a 15 000 dinárt nem meghaladó érték esetén csak a károsult magánvádja alapján foglalkozik a bíróság az esettel. Nyilas Mihály polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: az önkormányzat áthidaló megoldásként a községi jogsegélyszolgálat átszervezésével a károsultaknak lehetővé teszi az ingyenes jogsegélyt, a szolgáltatás elérhető lesz a helyi irodákban is.
Pásztor Bálint parlamenti képviselő a kisösszegű lopásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a VMSZ parlamenti képviselőként a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek módosítását javasolt. Mint ismeretes két héttel ezelőtt az alacsony értékű lopás 15 ezer dináros összeghatárának jelentős csökkentése céljából indítványozták a módosítást, valamint javasolták, hogy a magánterület megsértésével elkövetett lopást minden esetben szabadságvesztéssel büntessék. ,,Meg kell győznünk képviselőtársainkat arról, hogy nem normális az, hogy 17 ezer dináros minimálbér mellett 15 ezer dinárig lehet szabadon lopni, vagy az, hogy 10-12 ezer dinár a nyugdíj, akkor 15-ezer dinárig minden nap lehessen lopni. Az, aki ezt nem szavazza meg, annak el kell majd számolnia saját településén, hogy ezt miért nem támogatja’’ — mondta Pásztor, majd megígérte, hogy 10 napon belül Rasim Ljaljić szociálpolitikai és munkaügyi minisztert elhozza a faluba. Pásztor arra kérte a martonosi polgárokat, hogy legyenek egymással szemben szolidárisak, és jól gondolják át, hogy kiknek adják el házukat. A képviselő szerint képtelenség bebizonyítani azt, hogy a betelepítések szervezetten történnek, hiszen a jövevények nem egyszerre érkeztek, és egyelőre a számuk is ,,jelentéktelen’’, vagyis a lakosság etnikai összetételére nincs nagyobb hatással.
Körmöci László arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak az idegenek lopnak, hanem egyes falubeliek is — akik vérszemet kaptak — élnek a lehetőséggel. ,,Aki eladja a házát ezeknek az idegeneknek, azt közösítsék ki, ne köszönjenek nekik’’ — fogalmazott Körmöci.
A falu, amely régen paprikájáról volt híres, ma már szociális problémává vált, hiszen nagy az elvándorlás, rengeteg a munkanélküli. A lakossági fórumon elhangzott, hogy fokozni fogják a rendőri jelenlétet a településen.
(tor.)
