Kompromisszum szülte melléfogás
A parlamenti pártok döntő többsége változtatna az öt évvel ezelőtt kikiáltott alkotmányon
Szerbia új alkotmányát 2006. szeptember 30-án fogadta el egyhangúlag a köztársasági képviselőház. A kétnapos, október 28-án és 29-én megtartott népszavazás során pedig a polgárok is jóváhagyták azt – a szavazáson részt vevők 53 százaléka támogatta. Kedden múlt öt éve az új szerbiai alkotmány kikiáltásának, melyre a képviselőház ünnepélyes keretek között megtartott ülésén került sor, 2006. november 8-án. Az alkotmány preambuluma Koszovó eltulajdoníthatatlanságát állapítja meg, ezt a dokumentum tíz egységbe rendezett összesen 206 szakasza követi, közülük az első a szerb nép és minden szerbiai polgár államaként határozza meg Szerbiát. Az alkotmány módosítására vonatkozó vélemények már annak elfogadását követően napvilágot láttak, elsősorban azok részéről, akik már eleve annak elfogadását sem támogatták. Ezek a vélemények mára jóval nagyobb teret hódítottak maguknak.
Mindenképp módosítani kellene az alkotmányt, s nem azért, mert ez egy uniós kívánalom, hanem mert a polgárok érdekeinek kell, hogy megfeleljen – nyilatkozta lapunknak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője. Szerinte az elmúlt öt év bizonyította a hiányosságokat, elsősorban a vajdasági autonómiára, hatáskörökre vonatkozóan, melyeket szélesíteni kéne. Az is nehezen indokolható, hogy a belső jog magasabb rendű a nemzetközinél – fogalmazott Pásztor. Emlékeztetett: az alaptörvényt minden közvita nélkül, egyik napról a másikra tákolták össze. A módosításhoz kétharmados többségre lenne szükség, aminek megvalósítása a jelen körülmények között nehezen elképzelhető a VMSZ képviselője szerint. Reményét fejezte ki azonban, hogy a választások utáni parlamenti összetétel megteremti majd a módosítás ezen előfeltételét.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke tegnap kijelentette, az idő múlásával teljesen bizonyossá vált, hogy igazuk volt az alkotmányt kritizálóknak. Mint mondta, az LDP-t zavarja, hogy az alkotmány írói annak lényegét a preambulum üzenetére egyszerűsítették le. Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szóvivője és parlamenti képviselője szerint szintén változtatni kell az alkotmányon, mert annak egyes elemei az európai integrációk közvetlen akadályának nevezhetők, továbbá nem állnak összhangban a realitással és a társadalom igényeivel sem. Az alkotmány szerinte nem felel meg Szerbia, Vajdaság és Koszovó polgárainak sem.
Vlatko Ratković, a Demokrata Párt képviselője a választások utáni időszakra halasztaná el az alkotmánymódosítás kérdésének megvitatását. Elismerte ugyanakkor, hogy az alkotmány nem tökéletes, mert elengedhetetlen kompromisszum eredményeképp született meg. Véleménye szerint a választásokat követően elindulhat az a közvita, mely az állam alaptörvényének módosítását tárgyalná meg. Emlékeztetett arra, hogy ez a téma már jó ideje foglalkoztatja a politikai színtér és a civil szféra képviselőit.
Az öt évvel ezelőtt kihirdetett új alkotmány egyik legnagyobb szószólója, Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke, ma sem módosítana a szövegen, mert az „Koszovó elrablásának védőgátja”. Véleménye szerint mindaddig, amíg az alkotmány jelenlegi formájában létezik, magakadályozható Koszovó elismerése, hisz az minden polgár és intézmény számára Szerbia elidegeníthetetlen részét képezi.
Egyetlen normális állam sem változtatja meg az alkotmányát öt évvel annak elfogadása után – fogalmazott Aleksandar Martinović, a Szerb Radikális Párt képviselője. Mint mondta, fontosabb dolgokkal kell most az országnak foglalkoznia, mivel a Koszovó körüli diplomáciai harc kellős közepén állunk.
Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke szerint változtatni kell az alaptörvényen, de nem a Koszovót érintő részeken. Mlađan Dinkić, a Szerbiai Egyesült Régiók elnöke támogatna egy olyan módosítást, mely lehetővé tenné az ország decentralizálásának folytatását, fontosabbnak nevezte viszont a már meglévő alkotmány tiszteletben tartását. A Szerb Megújhodási Mozgalom elsősorban a realitásokat mellőző, Koszovó státusát definiáló bevezetés miatt változtatna a szövegen – közölte Aleksandar Jugović, a párt képviselője.
VIRÁG ÁRPÁD
