Hogy legyen magyar jövő a Vajdaságban
Pásztor István elnök hirtelen halála után jelentős megméretés vár a Vajdasági Magyar Szövetségre a közelgő szerbiai választáson. A tét a fogyatkozó magyarság érdekképviseletének megőrzése a belgrádi és az újvidéki parlamentben.
Szerbiában 184 ezer ember vallja magát magyarnak a legutóbbi, igencsak lehangoló népszámlálás adatai szerint. 2011-ben még 254 ezren voltak, de a gazdasági problémák miatti elvándorlás, az elöregedő korfa és az asszimiláció megtette a hatását. A lassabb ütemben, de szintén fogyatkozó Szerbia lakosságának a 2,8 százalékát, az 1,74 milliós Vajdaságnak pedig a 10,7 százalékát teszik ki a magyarok. A belgrádi törvényhozásban öt magyar képviselő dolgozik, ami éppen csak, de elég a frakcióalakításhoz, köszönhetően annak, hogy a nemzeti kisebbségekre nem vonatkozik a 3 százalékos bejutási küszöb – egyébként a 2022-es választáson mindössze 75 vokssal csúszott le a hatodik székről a Vajdasági Magyar Szövetség. A Vajdaság autonóm tartomány újvidéki parlamentjében a VMSZ-é a harmadik legnagyobb, 11 fős képviselőcsoport. A 120 fős testületben az Aleksandar Vučić államfő Szerb Haladó Pártja (SNS) vezette koalíciónak 78 mandátuma, azaz csaknem kétharmados többsége van, a második erő pedig a Szerb Szocialista Párt (SPS) köré csoportosuló, 13 fős frakció.
A magyarságnak számarányán felüli politikai súlya van: Pásztor István, a VMSZ vezetője háromszor is volt a tartományi parlament elnöke, rendszerint elsöprő többséggel választották meg. A VMSZ kimondottan jó viszonyt ápol a kormánypárttal és a magyar kormánnyal is, Pásztor István pedig egyfajta közvetítői szerepet vállalt a szerb–magyar államközi megbékélésben, ami megalapozta az utóbbi évtized jó kapcsolatait. Szerbia második legnépesebb nemzetisége a bosnyák, legalábbis a népszámlálás szerint, mert ott van még a nem hivatalos becslések szerint félmilliós cigányság is, de a legszervezettebb és legegységesebb kétségkívül a magyarság.
Pásztor István közvetítői szerepet vállalt a szerb–magyar államközi megbékélésben, ami megalapozta az utóbbi évtized jó kapcsolatait”
Mint lapunk kérdésére Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, Nyugat-Balkán-szakértő rámutat, „nagy lesz a nyomás a VMSZ-en, hogy továbbra is támogassa az SNS politikáját országos és tartományi szinten”. Ezt erősítheti az is, hogy Vučić diplomaták kölcsönös kiutasításához vezető – a kampány keretein belül értelmezhető – csörtét vívott Horvátországgal, ami által bizalmatlanságot keltett a nemzeti kisebbségek, főleg a horvátok körében. A partnerséghez azonban erőt is fel kell mutatnia a magyar pártnak.
A gyors lefolyású betegségben hirtelen elhunyt Pásztor István helyét erre a választásra fia, Pásztor Bálint vette át. A 44 éves jogász lapunknak elmondja: az utóbbi hetekben számos településen megfordult, s úgy érzi, a magyar közösség egy emberként áll mögöttük ebben a nehéz helyzetben. „Édesapám emléke kötelez minket, a Vajdaságban most mindenki bizonyítani szeretne, és olyan eredményt elérni, amire ő is büszke lenne.” A választási szlogen is ez lett: „Elnökünkért, közösségünkért, a jövőért!” Mint Pásztor kifejti: „Többször beszéltünk telefonon Aleksandar Vučić elnökkel, és személyesen is megerősítjük a szövetségünket, november 10-én pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel találkoztam. Készülünk a munka folytatására a Szerb Haladó Párttal, de azzal ők is tisztában vannak, hogy politikai önállóságunkat mindenképpen megőrizzük, önállóan indulunk, és az eredmények ismeretében kötünk koalíciót.” Az első és legfontosabb cél az önálló magyar érdekképviselet megőrzése, vagyis a minimum öt képviselői szék Belgrádban.
Bár a választásnak nem központi témája, a határ menti sáv főként magyarok lakta településein akut problémát okoz a migránsok áradata és az embercsempészbandák fegyveres összetűzései. „A VMSZ az egyetlen parlamenti párt, amely 2015 óta folyamatosan követeli Belgrádtól, hogy ne a migránsokat »simogassa«, hanem a helyi lakosságot védje meg” – fogalmaz a politikus. Lassú víz partot mos: a hatóságok fölszámolták az embercsempész-hálózatot Szabadka és Horgos környékén. „Örvendetes, hogy két hónapja a szerb rendőrség és csendőrség elkezdte végezni a munkáját” – jegyzi meg Pásztor, hozzátéve, hogy ez például jó érv, miért fontos a belgrádi parlamentben ott lenni. További érvként említi a gazdák problémáit, a vajdasági autonómia kiszélesítését, az identitásmegőrzés szempontjából fontos ügyeket, „amiket ki más képviselne ott, ha nem a VMSZ?”. Az autonómia kapcsán hozzáteszi: fontos lenne, hogy az alkotmánnyal összhangban végre meghozzák a Vajdaság saját forrásairól szóló, tizenöt éve elfogadásra váró törvényt, ezt az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is követelni fogják.
Pásztor Bálint megemlíti az államközi közös fejlesztések fontosságát, aminek eklatáns példája a Szabadka és Szeged között újrainduló vasúti forgalom. Ez elősegíti, hogy – idézve Lázár János építési és közlekedési miniszter november végi látogatásán elhangzott szavait – össze¬nőjön, ami összetartozik. Az ilyen projektek segítik, hogy a vajdasági magyarok szülőföldjükön is európai körülmények között élhessenek, s a tartomány népességmegtartó erejének is jót tesznek, elvégre ha így át lehet ruccanni Szegedre, akkor nem muszáj áttelepülnie annak, aki a határ magyarországi oldalán szeretne dolgozni. Hasonló célt szolgál a határátkelők nyitvatartásának meghosszabbítása. Pásztor kiemeli az anyaországi forrásokból finanszírozott ösztöndíj- és kollégiumi rendszert is, amely a magyar fiatalok identitásmegőrzésének egyik kulcsa. Hozzáfűzi: hálás a magyar kormány figyelméért, az anyaországi támogatásokért, s „ahogy az utóbbi tizenhárom évben, most is számíthatunk rájuk, hogy legyen magyar jövő a Vajdaságban”.
VECZÁN ZOLTÁN
