Hétből hét módosítási indítvány

Pásztor Bálint képviselő szerint a magyar nemzetiségű köztársasági képviselők nyugodtan várhatják a pénteki szavazást, amikor egyszerre négy törvény kerül elfogadásra, közöttük a művelődési és az oktatási kerettörvény, valamint a nemzeti tanácsokról szóló, és a tankönyvtörvény

Pénteken szavaz a szerbiai parlament több, a nemzeti kisebbségeket igen érzékenyen érintő törvényekről: a nemzeti tanácsokról szóló, a művelődési és az oktatási kerettörvényről, továbbá a tankönyvtörvényről. Pásztor Bálint képviselő kérésünkre elmondta, hogy a magyar nemzetiségű köztársasági képviselők nyugodtan várhatják a szavazást, módosítási javaslataikat ugyanis beépítették a törvényekbe, a nemzeti tanácsok szerepe pedig jelentősen növekedni fog a törvények elfogadása után.

– Fontos elmondani, hogy az érvényben levő művelődési törvényt 17 évvel ezelőtt hozták meg, most pedig egy modern kerettörvény kerül a napokban elfogadásra. A Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt több mint másfél évben két alkalommal is szervezett belső körvitát a törvénytervezettel kapcsolatban, melyen részt vettek a művelődési intézmények vezetői, az érintett művészek és értelmiségiek, akiknek kikértük a véleményét, és az általuk elmondottakat nyújtottuk be módosítási indítványként a művelődési törvény elfogadására.

– Arra tettünk kísérletet, hogy összhangba hozzuk a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslattal, ugyanis tudniuk kell az olvasóknak, hogy az elmúlt hónapokban az oktatási és a művelődési minisztérium mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzeti tanácsok hatáskörét minél inkább megnyirbálja. Ez nem sikerült nekik, ellenkezőleg, indítványainkkal sikerült elérnünk, hogy összhangba hozzuk a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatot a többi szóban forgó törvényjavaslattal. Arra tettünk kísérletet, hogy a hatásköröket visszacsempésszük a kultúráról szóló törvénybe, mivel az elkövetkező hónapokban, vagy egy-két évben fognak megszületni azok a külön törvények, melyek a kultúra egyes részeit fogják szabályozni: a színház-, a film-, a könyvkiadásról, a múzeumról szóló, és más törvények. Ezért fontos, hogy a kerettörvény kisebbségi szempontból modern legyen.

• Milyen konkrét módosítási javaslatokat tettek, és azokat méltányolták-e?

– A lényeg mégis az, hogy hét módosítási indítványt nyújtottunk be, és a minisztérium mind a hetet elfogadta. Úgy gondolom, nyugodt lelkiismerettel fogunk pénteken erre a törvényre szavazni. A módosítási indítványok közül egyébként öt arról szólt, hogy a jelenleg állami alapításban levő művelődési intézményeknek a nemzeti tanácsok az alapítói, tehát a nemzeti tanács kell, hogy kinevezze az igazgatói bizottság tagjait, és az igazgató személyét. Ez azért fontos, mert a kisebbségek esetében autonómiáról csak akkor lehet beszélni, ha az adott kisebbség országos önkormányzata, vagyis nemzeti tanácsa viselhet gondot. Azt is javasoltuk, és azt is elfogadta a minisztérium, hogy jogokat tudjunk átruházni a nemzeti tanácsokra, ami a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, illetve a Forum Könyvkiadó esetében már megtörtént, de az effajta intézményeknek tovább bővülhetne a köre. Ha ezeket a módosításokat nem fogadják el, akkor visszarendeződésre kerülhetne sor a Vajdaságban már kiharcolt állapotokhoz viszonyítva, tehát az állam visszavette volna ezeknek az intézményeknek az alapítói jogát. Egy másik módosítási indítvánnyal azt javasoltuk, hogy a nemzeti tanácsok határozhassák meg az adott nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőséggel bíró művelődési intézmények jegyzékét. Emellett indítványoztuk a kultúráról szóló törvény esetében, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői is számíthassanak érdemes művészi státusra, ne csak a többségi nemzet képviselői, hiszen maradandót alkothat bármely nemzet tagja.

• Nem kevésbé fontos az oktatási és nevelési törvény sem.

– Az oktatási csomagban két törvény van a parlament előtt: az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló kerettörvény, a másik pedig a tankönyvtörvény. Ezekről is azt tudom elmondani, amit a kultúráról, hogy nagy mértékben mellőzte a nemzeti tanácsok szerepét illetve hatáskörét, és megpróbáltuk ebbe a törvénybe is becsempészni azokat a rendelkezéseket, melyek a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatban benne foglaltatnak, hogy a törvények ne ütközzenek. Pl. a javaslatban benne van, hogy az iskolaszékek tagjainak kinevezésénél, és az iskolaigazgató megválasztásánál a nemzeti tanácsok milyen hatáskörrel rendelkeznek abban az esetben, ha az adott oktatási intézményben vannak kisebbségi osztályok, és milyennel, ha a kisebbség többségben van. Ez utóbbi esetben a kinevezés nem történhet meg a vajdasági magyarok esetében az MNT pozitív véleménye nélkül. Magyarán, vétójoga lesz a nemzeti tanácsnak az igazgató személye megválasztásánál. Az iskolaszéki tagok megválasztása esetében az önkormányzat köteles elfogadni a nemzeti tanácsok véleményét – magyarázta a képviselő –, ahol viszont van magyar oktatás, de nem többségi, ott véleményezési hatásköre van a tanácsoknak, illetve az iskolaszék legalább egy tagját nevezi ki a nemzeti tanács. Tehát a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat eredetileg tartalmazta ezt a hatáskört, az oktatási pedig nem. Mi rámutattunk a következetlenségre, ezeket a hatásköröket visszacsempésztük az indítványainkkal, melyeket az oktatási minisztérium végül elfogadott. Tehát az oktatási kerettörvényt kisebbségi szempontból sikerült elfogadhatóvá tenni.

• Milyen szerep jut a nemzeti tanácsoknak a tankönyvek vonatkozásában?

– A tankönyvtörvény esetében nem nyújtottunk be módosítási indítványt, mert jó kisebbségi szempontból is. A nemzeti tanácsoknak gyakorlatilag vétó joga lesz a magyar nyelv és irodalom tankönyvéről, ha a nemzeti tanács pozitív szakmai véleményt nem fogalmazott meg az adott kiadványról, nem lesz használható. Ez vonatkozik más, a nemzeti identitást meghatározó tankönyvekre is, mint amilyen a történelem, vagy a zenei nevelés.

• Pénteken tehát várhatólag mind a négy törvényt elfogadják?

– Azt a feladatot tűztük ki magunk elé, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslattal összhangba hozassuk az oktatási és a kultúráról szóló törvényeket. Tíz módosítási indítványt nyújtottunk be. Néhányat részben módosítani kellett, de lényegében mindet elfogadta a kormány. Arról szólnak, hogy a nemzeti tanácsoknak legyen beleszólása az iskolaigazgatók megválasztásába, az iskolaszékek tagjainak kinevezésébe, átruházhatóak legyenek a jelenleg állami művelődési intézmények alapítói jogai ezekre a testületekre, stb.

NAGY MAGDOLNA