Három feladata van az új szerb kormánynak

Szerbia számára is kötelező lesz a kisebbségi jogvédelmi akcióterv kidolgozása, számolt be Pásztor Bálint

Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa hétfőn Belgrádban Tomislav Nikolić államfővel, Aleksandar Vučić kormányfővel, a kormány minisztereivel és a Szerbiai Képviselőház frakcióvezetőivel tárgyalt. A bővítési biztos látogatásával támogatását fejezte ki az új szerb kormánnyal és a kormányprogrammal szemben, valamint kijelentette, hogy Szerbia európai uniós útján három feladat várja: gazdasági helyzet rendbetétele, a joguralom elvének a megvalósítása és a jószomszédi viszonyok előmozdítása a régióban.

A bővítési biztos és a szerb államfő közös sajtótájékoztatóján Štefan Füle kiemelte, hogy Szerbia óriási lépést tett.

– Néhány nappal ezelőtt emlékeztünk meg az EU legnagyobb bővítésének tízéves évfordulójáról. Szerbia integrációja 2004-ben csupán távoli jövőképnek tűnt, ma pedig nyilvánvaló bizonyosság – mondta a bővítési biztos és meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia ezt a lehetőséget képes valóra váltani.

Tomislav Nikolić államfő a bővítési biztost méltatva megjegyezte, hogy Štefan Füle a mandátuma alatt teljesen megváltoztatta a Szerbiáról alkotott képet, valamint mindvégig kifejezte eltökéltségét és támogatását az iránt, hogy Szerbiai EU-tagállam legyen, és hogy másokat is magával vigyen.

– Nem hiszem, hogy az EU bármiféleképpen is megállítja azt, amit Szerbia az európai integráció során elért. A személyes megoldások az Európai Uniótól függnek, az elvárt feltételek teljesítése pedig Szerbiától – mondta a szerb államfő.

A bővítési biztos kiemelte, hogy a jelen időszak kulcsfontosságú Szerbia és az EU viszonyában és fontos fejezet Szerbia modern kori történelmében, majd hozzátette, Szerbia jelentős előrehaladást ért el az EU felé vezető úton, és bátorító látni, hogy a polgárok a választásokon egy olyan pártot támogattak, amely egyértelműen elkötelezett az EU irányába. A Szerbiára váró három fő feladattal kapcsolatban megjegyezte, hogy a jogállamiság elvének megvalósítása alatt a korrupció és a bűnözés elleni harcot, az államigazgatási reformokat, valamint a Pristinával való viszony normalizálását érti.

– Az EU elkötelezetten támogatja a szerbiai reformokat és a következő időszakban megnöveli a technikai és a szakmai segítséget – jelentette be Füle.

Az államfő szerint Füle akkor kapta meg a bővítési biztosi megbízatást, amikor Szerbia a lehető legközelebb közel került az EU-hoz, és az ő jelentései hatottak legjobban a tárgyalások megkezdésére, a tizennegyedik fejezet megnyitására, és lehet, hogy hamarosan a tizennyolcadik fejezet megkezdésére is.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, a bővítési biztos arról beszélt, hogy a belgrádi itt tartózkodása – ugyanúgy mint Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonság politikai főképviselőjének pár nappal ezelőtti szerbiai látogatása – is jelzésként értendő az új szerb kormány irányába az Európai Unió részéről.

– A bővítési biztos kiemelte, hogy három fő feladat áll az új szerb kormány előtt. Az egyik a gazdasági helyzet rendbetétele, másik a joguralom elvének a megvalósítása, a harmadik pedig a jószomszédi viszonyok előmozdítása a régióban – számolt be Pásztor Bálint.

A VMSZ frakcióvezetője felszólalásában elmondta, hogy a Szerb Haladó Párttal aláírtak egy koalíciós szerződést, amelyet a szerbiai politikai porondon nem jellemző módon közzé is tettek.

– Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert a mi szerepünk a kormánykoalícióban és a kormány munkájában többek között azt hivatott bizonyítani, hogy belföldön szeretnénk megoldani minden lehetséges problémát – magyarázta a frakcióvezető.

A parlamenti képviselő elmondta még, hogy a koalíciós szerződés legjelentősebb elemei a kisebbségi jogérvényesítésre vonatkoznak, majd megkérdezte a bővítési biztostól, hogy Horvátországhoz hasonlóan Szerbia számára is kötelező lesz-e a kisebbségi jogvédelmi akcióterv kidolgozása.

– A bővítési biztos azt felelte, hogy igen. A huszonharmadik, huszonnegyedik fejezethez kapcsolódóan több akciótervet kell majd kidolgoznia a szerbiai kormánynak. Az egyik ilyen a kisebbségi jogérvényesítésre vonatkozik majd, amelynek tartalmaznia kell, hogy mely állami szervnek, milyen határidőn belül, milyen eszközökből kell adott célokat teljesítenie – mondta Pásztor.

A frakcióvezető a bővítési biztosnak elmondta, hogy a VMSZ koalíciós szerződése nagyon jó alapját képezheti egy ilyen akciótervnek, mert az is konkrét és hasonló stílusban került megfogalmazásra, majd hozzátette, hogy nem az új jogszabályok meghozatala a kulcskérdés, hanem a már meglévő törvények alkalmazásának hiányában látják a problémát.

– Az új törvények vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a szerbiai parlament az egyik első ülésén módosítani fogja a nemzeti tanácsokról szóló törvényét, ami azt bizonyítja, hogy az SZHP tartja magát a koalíciós szerződésben megfogalmazottakhoz – emelte ki a frakcióvezető.

A bővítési biztos látogatását értékelve a frakcióvezető kiemelte, az, hogy Štefan Füle nemcsak az államfővel és a kormányfővel tárgyalt, hanem ellátogatott a Szerbiai Képviselőházba is, emeli a parlament tekintélyét és azt húzza alá, hogy a képviselőház nem csupán egy törvénygyár, hanem fontos szerepe van az EU-s integráció folyamatában is.

A bővítési biztos látogatása során tárgyalt még a kormányfővel, Ivica Dačić kormányfőhelyettessel, a szerb kormány külügyminiszterével, valamint Nikola Selaković igazságügyi miniszterrel és Nebojša Stefanović belügyminiszterrel, akikkel többek között a 23-ik és 24-ik fejezettel kapcsolatos igazságügyi kérdésekről beszélgetett.

A szerb kormányfővel tárgyalva a bővítési biztos kijelentette, az EU görögországi elnöksége végéig arra számít, hogy összesen 18 fejezetet világítanak át, amely óriási erőfeszítést jelent Szerbia részéről. Szavai szerint eddig 7 fejezetet világítottak át, továbbá folyamatban van 7 fejezet átvilágítása, a görögországi elnökség végéig pedig megnyitnak még 4 fejezetet.

Füle végezetül megjegyezte, hogy az EU bővítése attól függetlenül is folytatódik majd, hogy az új Európai Bizottságban lesz-e bővítési biztos, vagy sem.

dió