Hamarosan a kormány előtt a művelődési törvény
Ne béklyó legyen, hanem tegye lehetővé a magyarság művelődési életének fejlődését – fogalmazta meg az elvárásokat Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője
A kulturális törvény, amely a szerbiai művelődési intézmények jogi és tulajdoni státusát szabályozná, a közeljövőben – egyes hírek szerint két héten belül – a kormányülés napirendjére kerül, majd a parlamenti procedúrába is beiktatják. A művelődési minisztérium szerint a törvény végső ellenőrzésen van az országos törvényhozási titkárságon. Pásztor Bálintot, a VMSZ parlamenti képviselőjét azért kerestük meg, hogy fejtse ki, milyen pontokat kellene, hogy tartalmazzon a törvény, hogy a magyar művelődési színtér számára is megfelelő, a jelent és a fejlődést is szolgáló legyen.
– Másfél évvel ezelőtt dolgozták ki ennek a törvénytervezetnek az első változatát, és ez volt az egyik első törvénytervezet, melynek kapcsán a VMSZ parlamenti képviselői szakmai fórumot szerveztek, egyfajta közvitát a vajdasági magyarságon belül, ahová meghívtuk a vajdasági magyarság szempontjából fontos intézmények vezetőit, azokat az embereket, akik hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy – lévén, hogy szakmai dologról van szó – a VMSZ parlamenti frakciója ki tudja alakítani az álláspontját. Mert sajnos már első olvasásra is kitűnt, hogy a nemzeti kisebbségeket mindössze két szakaszában említi a tervezet, amit mi megengedhetetlennek tartottunk, és úgy gondoltuk, valamint továbbra is úgy gondoljuk, hogy sokkal részletesebben kell szabályoznia a kisebbségi kultúrával kapcsolatos kérdéseket ennek a törvénytervezetnek. Ez azért lenne fontos, mert a nemzeti kisebbségeknek, köztük elsősorban a magyarságnak, nagyon fejlett művelődési élete és kulturális-művelődési intézményrendszere van, amire fokozott figyelmet kell fordítani. Ez az egyik érvcsoport, ami amellett szól, hogy a nemzeti kisebbségeket és azok kultúráját megfelelő módon tárgyalja ez a törvénytervezet, másrészt pedig úgy véljük, hogy a nemzeti tanácsokat komoly közhatalmi jogosítványokkal kell felruháznia ennek a tervezetnek, tehát egészen konkrétan: hatásköröket kell előirányoznia a nemzeti tanácsok, így az MNT számára is.
Másfél évvel ezelőtt a közvita résztvevői több tíz észrevételt fogalmaztak meg előbb szóban, majd írásban is. Mi ennek alapján ennek a kormánynak a megalakulása után, tavaly nyáron, elmentünk a kulturális minisztérium államtitkárához, valamint tárgyaltunk a kultuszminiszterrel is, de számomra nem világos okokból ez a kérdéskör lekerült a szerbiai kormány napirendjéről. Aztán gyakorlatilag két héttel ezelőttig nem történt semmi, akkor viszont fölröppent a hír, hogy a szerbiai kormány egyik következő ülésén tervezet formájában elfogadja ezt a törvényt, és a parlament elé terjeszti elfogadásra. Jelen pillanatban nem tudom megmondani, hogy mennyiben változott az eredeti elképzelésrendszer, de nagyon remélem, hogy jelentős mértékben átdolgozták. Amennyiben erre nem került sor, akkor a parlamenti vitában mindenféleképpen módosítási indítványokat fogunk benyújtani annak érdekében, hogy az elfogadott törvény minél nagyobb mértékben megfeleljen a magyar művelődési élet elvárásainak. Ez a törvény azért is bír különös jelentőséggel, mert egy kerettörvényről van szó, ugyanis ez alapján, ezzel összhangban fog majd megszületni az elkövetkező néhány évben a színháztörvény és a könyvtárakról szóló törvény is, és még jó néhány törvény, amely a művelődés egy-egy szegmensét fogja majd szabályozni.
Mi mindent megteszünk azért, hogy ez egy modern törvény legyen, hogy a kisebbségeknek megfeleljen, és hogy a magyar művelődés megfelelő módon fejlődhessen, azaz, hogy ne verje béklyóba ez a törvény, mert ilyen és ehhez hasonló törvényeket 15–20 évente hoznak meg Szerbiában, és akár jó, akár rossz módon bebetonozhatja az állapotokat a törvény elfogadása. Amint megérkezik a parlamentbe ez a törvényjavaslat, egy újabb konzultációt fogunk szervezni a másfél évvel ezelőttihez hasonlóan – fejtette ki véleményét a parlamenti képviselő.
TÖRÖK ARNOLD
