Fejlesztések és feladatok
Topolyán és Zentagunarason jártak a VMSZ képviselőjelöltjei
Zentagunarasra, majd Topolyára látogattak ma délután a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint néven, ötös sorszámmal kihirdetett köztársasági választási lista küldöttségének tagjai. A helyiekkel való találkozás mellett több jelentős beruházást is megtekintettek. A megbeszélések középpontjában az eddig megvalósult fejlesztések, a még megoldásra váró feladatok és a közösség megtartásának kérdése állt.
Topolyán több kiemelt beruházási helyszínt is felkerestek. A programban szerepelt a Vénusz Városi Uszoda, a Topolyai-tó és a városi park, valamint találkoztak a helyi katolikus egyházközösség vezetőjével, ft. Szakály József plébánossal is. Dr. Pásztor Bálint Topolyát a vajdasági fejlesztések egyik látványos példájaként értékelte.
A listavezető úgy fogalmazott, szerinte nincs még egy olyan önkormányzat, amely esetében ekkora fejlődés ment volna végbe az elmúlt két évtizedben. Külön kiemelte az utóbbi tíz-tizenöt évben megvalósult beruházásokat, amelyek szerinte jelentősen átalakították a város arculatát.
A politikus a Vénusz Városi Uszodát is a fejlődés egyik kézzelfogható példájaként említette. A mintegy 10,8 millió eurós beruházás szerbiai, tartományi és önkormányzati forrásokból valósult meg, és a fürdőkomplexum első három hónapjában mintegy 15 ezer polgárt fogadott. A topolyai fejlesztések kapcsán a sport- és szabadidős infrastruktúra több eleme is szóba került. Dr. Pásztor Bálint felidézte a stadion megújulását, az akadémia működését, valamint az egykori hotel épületének befejezéséhez kapcsolódó munkálatokat is. Utóbbi épület a tervek szerint adminisztrációs központként és diákotthonként is fog szolgálni.
A fejlesztések felsorolása ugyanakkor nemcsak a már elkészült beruházásokról szólt. A topolyai látogatás egyik fontos témája maga a Topolyai-tó volt, amely egyszerre turisztikai látványosság, szabadidős helyszín és a helyiek egyik kedvelt kirándulóhelye. A víztározó állapotának megőrzése az elmúlt években egyre fontosabb kérdéssé vált, különösen a szárazabb időjárási időszakok miatt. Arról is tárgyaltak, milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Topolyai-tó hosszú távon is megmaradhasson. Az éghajlati körülmények nem kedveznek a vízfelületeknek, a probléma azonban nem kizárólag a várost érinti. Ennek ellenére mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tó a következő években és évtizedekben is a település meghatározó része maradjon. A mesterséges víztározó jövője különösen azért fontos, mert Topolya fejlődő turisztikai és szabadidős kínálatának egyik természetes központja lehet. A Vénusz, a stadion, a városi park és a tó olyan egymáshoz kapcsolódó helyszíneket alkotnak, amelyek megfelelő fejlesztéssel és összehangolt hasznosítással a helyiek számára is több lehetőséget kínálhatnak, miközben a település idegenforgalmi vonzerejét is növelhetik.
A topolyai program részeként a küldöttség a helyi római katolikus egyházközösség vezetőjével, ft. Szakály József plébánossal is találkozott. Ez a megbeszélés egy másik fontos dimenzióra irányította rá a figyelmet: a közösségi élet nem kizárólag az önkormányzati és gazdasági beruházásoktól függ. Az egyházi, kulturális, civil és oktatási intézmények egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy egy településen megmaradjon a közösségi összetartozás.
UTCAFÓRUM ZENTAGUNARASON
Zentagunarason a küldöttség utcafórumon találkozott a helyi lakosokkal. A beszélgetés során a település mindennapi problémái mellett elsősorban az oktatás, a kulturális élet és a civil szervezetek támogatása került szóba. A helyiek számára különösen fontos kérdés a kis létszámú magyar osztályok megőrzése, hiszen a kisebb településeken egy-egy osztály fennmaradása nem csupán oktatási, hanem közösségmegtartó kérdés is. Dr. Pásztor Bálint arról beszélt, hogy a kis létszámú osztályok megőrzése az elmúlt időszakban is kiemelt feladat volt. Mint mondta, jelenleg 23 településen 41 olyan magyar tagozat működik, amelyben három vagy annál kevesebb gyermek tanul. Ezeket az osztályokat annak ellenére sikerült megőrizni, hogy a szabályok szerint a minimális létszám 15 fő. A listavezető szerint az ilyen döntések jelentősége túlmutat az iskola falain. Egy kis településen ugyanis a tanintézet vagy az óvoda gyakran a helyi közösségi élet egyik legfontosabb intézménye. Ha ezek megszűnnek vagy elsorvadnak, az a település egészének jövőjére hatással lehet.
A zentagunarasi látogatás során egy konkrét infrastrukturális beruházást is megtekintettek. A település vízvezeték-hálózatának felújítása több mint két kilométeres szakaszt érint, és önkormányzati, valamint tartományi forrásokból valósul meg. A munkálatok a befejezéshez közelednek. A vízhálózat korszerűsítése ugyan nem feltétlenül látványos beruházás, a helyi lakosság mindennapjai szempontjából azonban annál fontosabb. A fejlesztés azt mutatja, hogy a kisebb településeken is vannak olyan alapvető infrastrukturális szükségletek, amelyek megoldása hosszabb távú önkormányzati és tartományi együttműködést igényel.
TÓTH PÉTER
