Évszázadok öröksége újul meg
A tervek szerint zajlanak a bajmoki Szent Péter és Pál római katolikus templom felújítási munkálatai
A bajmoki Szent Péter és Pál római katolikus templom több szakaszban megvalósuló felújítási munkálatait tekintette meg pénteken Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke és ft. Erhard Róbert plébános. A 204 éves épület felújításáról szóló szerződést az idén júniusban írták alá, a munkálatok augusztusban kezdődtek meg. A munkálatok első szakasza felöleli a tetőszerkezet, a 43 méter magas templomtorony, továbbá az óraszerkezet és a falak javítását, illetve szigetelését, mindemellett a nyílászárók, a vitrázsok, a padok és az orgona javítását, illetve cseréjét.
– A bajmoki Szent Péter és Pál római katolikus templom teljes egészében megújul, a munkálatok kivitelezése négy fázisban történik – nyilatkozott a részletekről a sajtónak Pásztor Bálint.
Mint hozzátette, jelenleg az életmentő, azaz a leginkább halaszthatatlan munkálatok zajlanak, ezek keretében a tetőszerkezetet újítják fel. A szabadkai városi képviselő-testület elnöke emlékeztetett arra, hogy a felújítás mindenekelőtt magyarországi kormányzati támogatásnak köszönhetően valósul meg, ám Szabadka város is költségvetési eszközöket különített el a projektum megvalósítására. Néhány éven belül el lehet majd mondani, hogy teljes egészében megújult a bajmoki Szent Péter és Pál templom, amely az egyik legszebb és legrégebbi templom Szabadka város területén – hangsúlyozta Pásztor Bálint, majd rámutatott: utóbbi tény arról tanúskodik, hogy ez a település már több mint 200 évvel ezelőtt is virágzó falu volt.
A VMSZ helyi szervezetének lokálpatriotizmusa, valamint a magyarországi és a városi támogatásnak köszönhetően lehet elvégezni a felújítási munkálatokat, nyomatékosította Pásztor Bálint.
KORSZERŰ TETŐSZERKEZETET ALAKÍTANAK KI
A felújítás első fázisában zajló munkálatok felügyeletével Rind Vitéz Edit építőmérnököt bízták meg, aki megerősítette, hogy a munkálatok ezen szakasza valóban életmentő jellegű, hiszen az épület az idők során az esővíz és a víz egyéb formái okozta károkból kifolyólag károsodott. A víz a templom alapjaihoz szivárgott, emiatt az épület elkezdett süllyedni, derült ki a folytatásban.
– Ebben a fázisban a tetőt cseréljük le. Egy új, szellőztetett tetőt alakítunk ki, mivel ez képes hosszú távon megőrizni a tetőszerkezetet. Emellett megszilárdítjuk a tetőszerkezetet, kicseréljük és megerősítjük mindazokat a csomópontokat, amelyek az idők során esetleg szétmozdultak, vagy elrothadtak. A csatornákat úgyszintén kicseréljük, nagyobbakra, magukat az elvezető járdákat pedig esésben alakítjuk ki. Ebből kifolyólag az épületet hosszú távon sikerül megóvni az atmoszférikus hatásoktól. A munkálatok augusztusban kezdődtek meg és májusig tartanak, minden a tervek szerint halad. Egy érdekesség, hogy amikor megbontottuk a jelenlegi tetőszakaszt, felfedeztük, hogy az elrothadó faelemek miatt a kis torony ráült a boltívre, így most azon is dolgozunk, hogy ezt a kis tornyot megerősítsük – fejtette ki Rind Vitéz Edit.
A LÉLEK TEMPLOMAI IS ÚJULJANAK MEG!
Erhard Róbert köszönetet mondott elődjeinek, amiért sikerült eljutni idáig. Olykor fájó, hogy elődjeit negatív konnotációban emlegetik, mintha soha semmit nem tettek volna a Szent Péter és Pál templom felújításának ügyében, jegyezte meg, majd kiemelte: „Most adatott meg, hogy Bajmokra kerüljek, akkor, amikor ezek a hatalmas felújítási munkálatok zajlanak, de ez nem az én érdemem. Örülök annak, hogy részt vehetek a folyamatban, mint ahogyan annak is, hogy a bajmoki hívők közössége több szempontból is egy-egy újuláson megy keresztül. A téglából készült épület is megújul, ám remélhetőleg a lélek templomainak a megújulása egyaránt megtörténik ezáltal."
Faragó Erika, a VMSZ bajmoki helyi szervezetének alelnöke is nyilatkozott a sajtónak és elmondta, hogy a helyi magyarok, valamint a katolikus közösség számára fontos a templom felújítása, hiszen egyrészt településük egyik szimbóluma, másrészt pedig nem feledkeztek meg arról, hogy őseik hagyták örökül. A templom közösségmegtartó erővel bír, emelte ki Faragó Erika, majd elmondta, hogy száz évvel végezték el a templom érdemi felújítását, akkor, amikor megfordították a templom szerkezetét.
AZ ÖRÖKSÉG ÉS AZ IDENTITÁS ŐRZÉSE
Pásztor Istvánt a Vajdaság egyéb településein zajló templom-felújítási projektumokról kérdeztük, külön kitérvén a szabadkai Szent Teréz-székesegyházra. Nehéz lenne néhány mondatban összefoglalni, hogy mi minden történt a templomok újjáépítésének tekintetében, hiszen az elmúlt 15 év tevékenységét kellene számokban kifejezni, jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Pásztor István.
– Szerintem az összes történelmi egyház összes püspökségében elvégezték a legfontosabb munkálatokat. Elsősorban azok az egyházi létesítmények élveztek elsőbbséget, amelyek a legrosszabb állapotban voltak a tetőszerkezetek és a vizesedés szempontjából. Az elsődleges prioritás az állagmegőrzés volt, mindenekelőtt azoknak az épületeknek az esetében, amelyek mögött élő közösség van. Persze rengeteg olyan templomunk és fontos egyházi létesítményünk van, amelyek mögött alig, vagy már egyáltalán nincsen közösség. Ezekre is oda kell figyelni. Ilyen például a zsablyai templom, utóbbi mögött már nincsen közösség, ám egyszerűen nem szabad megengedni, hogy összedőljön. Az említett két véglet között kell egyensúlyozni, ezt tesszük folyamatosan. Rengeteg munka vár még ránk, hiszen több évtizedes lemaradást kell bepótolni. Örömteli erőfeszítésről beszélünk, mivel látszólag elsősorban az örökségnek a megőrzése történik, ám alapjában véve ez az identitásmegőrzés egy formája. Az elmúlt 15 évben új templomok is épültek. Éppen a bogarasi templom avatásának apropóján számoltuk össze, hogy az utóbbi évtizedekben 6-7 templomot szenteltek fel csak a Szabadkai Egyházmegyében. Ez rendkívül nagy dolog, mint ahogyan az is, hogy több évtized után egy évtized alatt tíz orgonát újítottunk fel – fejtette ki Pásztor István.
A szabadkai Szent Teréz-székesegyház tekintetében a VMSZ elnöke elmondta, hogy a jelenlegi állapot elsődleges felmérése befejeződött. Rendkívül jelentős beavatkozásra lesz szükség, először az alapok megerősítésének, majd azt követően az összes többi munkálat elvégzésének a szempontjából – emelte ki.
– Talán most kezdődnek meg a kivitelezési tervek előkészületei. A kivitelezési tervek remélhetőleg a következő év tavaszának végéig, vagy nyarának elejéig készülhetnek el, majd azt követően lehetne hozzáfogni a pénzforrásoknak a biztosításához és a munkálatokhoz. Ez egy őrületesen nagy beruházás lesz – fogalmazott Pásztor István.
P.E.
