Csupán politikai jóakaratra volt szükség
Nem volt alaptalan a köztársasági képviselők bizakodása: megjelent a pályázat a kisebbségi nyelveken közreadott tavalyi könyvtermés felvásárlására, melyből a továbbiakban a könyvtárak igényeik szerint válogathatnak
Nem volt hiábavaló Pásztor Bálint és Varga László köztársasági képviselők igyekezete, hogy hamarosan megoldódik a lapunk által is több ízben kifogásolt, nemzeti kisebbségekkel szemben diszkriminatív könyvfelvásárlási pályázati rendszer. Reményeiket elsősorban Predrag Marković új művelődési miniszter személyéhez kötötték, aki készségesnek mutatkozott a helyzet rendezésére, és mint a napokban kiderült, nem alaptalanul, hiszen a miniszter máris beváltotta ígéretét. A két VMSZ-es képviselőnek tett ígéretéhez híven április 22-én megjelent a könyvfelvásárlási pályázat, melyen a Szerbia területén működő, kisebbségi nyelveken publikáló kiadók felkínálhatják kiadványaikat felvásárlásra. A www.kultura.gov.rs honlapon megjelent pályázat május 22-éig lesz nyitva.
Pásztor Bálint lapunknak elmondta, hogy a VMSZ, majd később a Magyar Nemzeti Tanács is csaknem 2002 óta próbált megoldást találni a kérdésre, eredménytelenül. Időközben legalább három kultuszminiszter váltotta egymást, de egyikükkel sem jutottak tovább az ígéreteknél.
– Most bebizonyosodott, hogy csupán jóakaratra, politikai hajlandóságra volt szükség, ami az elmúlt években nem volt meg. A jelekből ítélve most kellő időben, megfelelő személyhez fordulva sikerült rendeznünk a kérdés. Csak megismételhetem a korábbi megállapításomat, miszerint az új kultuszminiszter valóban nyitott a kisebbségi kultúra, vagy hogy egészen konkrét legyek a magyar kultúra és a vajdasági magyarság iránt, s ezt bizonyította is az új pályázattal. Úgy gondolom, ezek után nem lesz akadálya annak, hogy jövőre a kisebbségekre vonatkozó pályázat simán, külön felszólítás nélkül megjelenhessen a szerb nyelvűvel együtt – nyilatkozta lapunknak a képviselő.
Mint ismeretes, a kulturális minisztérium évek óta pályázat útján vásárolja fel a szerbiai kiadók egy évvel korábban közreadott, eladatlan szerb nyelvű kiadványait, melyeket azután egy újabb körben a köztársaság területén működő könyvtáraknak kínál fel, ám ebből kizárja a nem szerb nyelvű köteteket. A pályázat ily módon évek óta kirekeszti a kisebbségi nyelveken megjelentetett szerbiai kiadványokat, s ezáltal a kiadók egy részét is, nem kevésbé hátrányos helyzetbe hozva azokat a könyvtárakat, melyek nem csupán szerb nyelvű könyveket kínálnak az olvasónak.
– Elfogadhatatlan volt számunkra, hogy a könyvtárak évekig nem válogathattak a kisebbségi nyelvű könyvekből, és hogy a kisebbségi könyvkiadókat kizárták a minisztérium által meghirdetett pályázatokból. A miniszterrel abban állapodtunk meg, hogy az április 8-án záruló pályázatot kibővíti a kisebbségi kiadókkal is, mégpedig olyan módon, hogy a nemzeti tanácsokat is bevonja ebbe a folyamatba. Ez meg is történt – mondta. – Megjelent újra a pályázat, és április 22-étől május 22-éig áll nyitva, ugyanolyan a szövege mint az eredetileg április 8-án zárult pályázatnak, azzal a számunkra nagyon fontos bővítéssel, hogy a kisebbségi nyelveken megjelenő könyvek, illetve ezek kiadói is részt vehetnek rajta. Kétlépcsős a pályázati rendszer, először a könyvkiadók vesznek részt rajta 2010-ben megjelent kiadványaikkal. Újdonságnak számít, hogy az előválogatást a nemzeti tanácsok közreműködésével végzik el. Ezt a feladatot a szerb kiadványok esetében a minisztérium munkacsoportja látja el. Mi vetettük fel, hogy a háromtagú minisztériumi bizottság egész biztosan nem tudja felmérni, hogy a kisebbségi nyelvű könyvek esetében melyek bírnak olyan jelentőséggel, hogy rákerüljenek a listára. A miniszter elfogadta javaslatunkat. A pályázat „második” fordulójában a könyvtárak választanak majd a listán szereplő kiadványok közül, melyek között eszerint immár nem csupán szerb nyelvűek lesznek.
NAGY MAGDOLNA
