Anyanyelven vizsgázni, diplomázni

Pásztor Bálint: A felsőoktatási törvény módosítási javaslatánál nem vették figyelembe a nemzeti tanácsokról szóló törvényt

A szerbiai parlamentben tegnap kezdődött meg a felsőoktatási törvény módosítási javaslatának általános vitája. A VMSZ parlamenti képviselői nyolc módosítási javaslatot nyújtottak be.

– Ezek közül három a nemzeti tanácsok hatáskörére vonatkozik. Ebben az esetben is megismétlődött az, ami a kollégiumokról szóló törvény esetében történt: a törvényjavaslat készítője most sem veszi figyelembe, hogy tavaly augusztus 31-én a parlament elfogadta a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, s ez megállapít néhány hatáskört a nemzeti tanácsok számára a felsőoktatásra vonatkozóan is. Egy később hozott törvénnyel nem lehet ezt eliminálni – szögezte le Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője.

– Történetesen: ha egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik felsőoktatás, akkor az ő nemzeti tanácsának a képviselője részt vehet az Országos Felsőoktatási Tanács ülésén, mégpedig határozathozatali, tehát szavazati joggal. Továbbá a nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezése szerint: azokon a karokon, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik oktatás, a dékán és a kari tanács kinevezésekor ki kell kérni az adott nemzeti tanácsok véleményét is. Ez a mi esetünkben a Magyar Tanszék, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, de néhány tantárgyat magyarul tanulnak például az Építőmérnöki, a Közgazdasági Karon, egyes újvidéki felsőoktatási intézményekben is – hallottuk Pásztor Bálinttól.

Az oktatás nyelvére vonatkozó módosítási indítványok egyike arra vonatkozik, hogy lehessen magyar nyelven is vizsgázni, amennyiben az adott karon magyar nyelven is folyt oktatás.

– Ha például az újvidéki Jogi Karon van néhány magyar, magyarul jól beszélő tanár, aki e nyelven is tart órákat, akkor a vizsgázás alkalmával a hallgató dönthesse el, hogy magyarul vagy szerbül szeretne vizsgázni. A gyakorlatban van is erre példa, de teljes a káosz. Egyes intézményekben arra hivatkozva nem teszik lehetővé a magyar nyelven való vizsgázást, mert a jelenlegi törvényben ez a lehetőség nem szerepel. Módosítási indítványt nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy ne csak a doktori disszertációt lehessen magyar nyelven írni, védeni, hanem a diplomamunkát, specializációs munkát, magiszteri munkát (amíg van ilyen).

A módosítási indítványok harmadik csoportja Vajdaság hatásköreit rögzíti a felsőoktatásban, elsősorban az akkreditációs folyamatra vonatkozóan.

– A törvényjavaslatban – ellentétben a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel – figyelembe vették, hogy a Vajdaság hatáskörére vonatkozó törvény mit irányoz elő a felsőoktatásra vonatkozóan, de a javaslat készítői nem voltak elég alaposak. Ezt szeretnénk korrigálni e benyújtott indítványainkkal. Egyébként: amilyen hatáskörrel a köztársasági kormány a Belgrádi Egyetem esetében rendelkezik, a tartományi kormány ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik az Újvidéki Egyetem esetében – mondta beszélgetőtársunk.

A VMSZ parlamenti képviselői a törvényjavaslat szakaszonkénti megvitatásakor szólalnak fel, amikor már látják, a miniszter, illetve a kormány hogyan fogadta a módosítási indítványaikat.

– Felszólalásainkban más kérdéseket is érintünk majd, megoldást várva a minisztériumtól: elsősorban a külföldön szerzett diploma honosítására gondolunk. Rengeteg olyan modern szak létezik Magyarországon is, amely Szerbiában még nincs. Egy példa a sok közül: a felnőttképzési menedzser szak, amelyre szükség lesz nálunk is. Ám az említett – hazatérni szándékozó – friss diplomás fiatalember három állami és két magánegyetemen hiába próbálkozott, elutasították. E honosítható szakok állandó bővítését kezdeményezzük. Erre és a kétszakos tanárképzésre sem lehet most módosítási indítványt benyújtani, mert nem törvény rendelkezik ezekről, hanem minisztériumi szabályzatok, alacsonyabb rendű jogszabályok, de ezekre is fel kívánjuk hívni a figyelmet.

Sokan remélték, hogy most megnyílik az út a vendégtanárok alkalmazása előtt. Ám az erre vonatkozó indítvány például a miniszter magyarázata szerint azért nem került be a javaslatba – s nincs is esély rá, hogy bekerüljön –, mert most csak azokra a szakaszokra vonatkozik a módosítás, amelyek megváltoztatása kell, hogy gördülékenyebben működjön a felsőoktatási rendszer – mondta el Pásztor Bálint.

m. k.