Amiben Szerbia az egyetlen
Egész Európában csak itt nincs vagyonuk az önkormányzatoknak
Kőolajjáradékról, racionalizációról, népszámlálásról, gazdasági kamaráról is beszélt Pásztor Bálint köztársasági képviselő Magyarkanizsán
Pénteken Nyilas Mihály, magyarkanizsai polgármester vendégeként Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő is részt vett az önkormányzat sajtótájékoztatóján.
– Úgy gondoltuk, ezentúl önkormányzatainkban is tájékoztatni fogjuk a parlamenti munkánkról a sajtó képviselőit és segítségükkel a lakosságot. Első állomásunk Magyarkanizsa, mert a képviselőházban napirenden szereplő bányászati törvény módosításának az indítványa a magyarkanizsai község vezetőitől indult – közölte Pásztor Bálint.
Nyilas Mihály kifejtette, hogy a kőolaj-kitermelést is szabályozó bányászati törvény módosítását azért kezdeményezték, mert megítélésük szerint a kitermelés után visszatérített 3 százalékos járulék nagyon kevés.
– A kőolaj és a földgáz véges dolog, és úgy érezzük, az értéke nincs arányban azzal, amit kapunk. A kőolajipari társaság itt 3 százalékos járadékot fizet, más országokban, például Magyarországon 15 százalékot – mondta Nyilas Mihály.
A 3 százaléknak a fele illeti meg az érintett községet vagy várost, 40 százaléka a köztársaságot, 10 százaléka a tartományt. Ha a 3 helyett 15 százalékos bányászati illetéket kapna az önkormányzat, akkor éves szinten 60 helyett 300 millió dinárral gyarapodna a községi kassza, ennyivel lehetne többet költeni nagyberuházásokra, közművesítésre, szociális védelemre.
Pásztor Bálint szerint a nehéz gazdasági helyzetben az önkormányzatoknak szükségük van erre a pénzre, és méltatlan, hogy a községeknek 1995 óta nincs saját vagyonuk.
– Európában Szerbia az egyetlen ország, amelyben az önkormányzatoknak nincs vagyonuk, sem bevételi forrásuk. A kőolajjáradék növelésében több község érdekelt, ezért remélem, hogy támogatást nyer a javaslatunk. Ha a minisztérium sokallja a 15 százalékot, akkor alakítsa 10 vagy 12 százalékosra – jelentette ki Pásztor Bálint.
Elmondta még, hogy a kisebbségi frakció az önkormányzati adminisztráció racionalizációjáról szóló és a népszámlálásról szóló törvények módosítását is javasolja. Kérik, hogy ne 4, hanem 0,1 százalékkal több hivatalnok jusson ezer lakosra ott, ahol a szerb mellett más nyelv is hivatalos használatban van, valamint, hogy az emberek szabadon felvállalhassák nemzeti hovatartozásukat. Az új népszámlálási adatlapon ugyanis csak két válasz lehetséges: a válaszadó nemzetisége vagy szerb, vagy más.
Pásztor Bálint bejelentette, hogy két hét múlva hatályba lép a körzeti gazdasági kamarákról szóló törvény, amely szerint a magyarkanizsai, zentai és adai cégek ismét a szabadkai kamarához fognak tartozni. A képviselő szerint fontos ez most, amikor megjelennek a regionális pályázatok, és politikai indíttatása is volt a dolognak: szerették volna kimozdítani a körzethatárokat. Korántsem elégedettek, továbbra is mindent megtesznek, hogy ezek a községek visszakerüljenek természetes állapotukba – fűzte hozzá.
A Magyar Szó kérdésére, hogy lesz-e a kamarának Magyarkanizsán irodája, Nyilas Mihály elmondta, hogy az önkormányzat kifejezetten kéri az iroda megnyitását, és Pásztor Bálint is kijelentette, hogy ez ügyben tárgyalni fog a kamara vezetőivel.
MISKOLCI MAGDOLNA
