A nemzet ereje
Ünnepi istentisztelet és koszorúzás Bácskossuthfalván
– Március idusán a magyar nemzet erejére emlékezünk, és őseink előtt tisztelgünk, akik közös hittel, akarattal, egységes céljaik megfogalmazásával és összefogással bármire képesek voltak – hangsúlyozta Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére Bácskossuthfalván tartott központi ünnepségen. Majd arra emlékeztetett, hogy ugyan vidékünkön rengeteg megpróbáltatás érte eleinket, mégsem adták fel a harcot. Ez pedig példaként kell, hogy álljon mindannyiunk előtt, közösségünk megmaradásáért egységesen ki kell állnia mindenkinek.
A VMSZ koszorúját Kovács Elvira, Pásztor István és Pásztor Bálint helyezte el
A Bácskossuthfalva központi parkjában álló Kossuth-szobor koszorúzásánál jelen voltak a vajdasági magyarság képviselői, intézmények vezetői. Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlőszavait Nagy János államtitkár tolmácsolta, a házigazdák nevében Papp László tanácselnök köszöntötte a vendégeket. A református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Harangozó László lelkipásztor hirdetett igét, a Zsoltárok könyvéből idézve Isten feltétlen szeretetére hívta fel a figyelmet, aki több vérzivataros korszakon is átvezette nemzetünket. Az Úr imádságát az ünneplő gyülekezet Tóth József katolikus plébánossal együtt mondta el, majd Dolinszki Áron, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház lelkésze áldotta meg a jelenlevőket.
Fremond Árpád példaértékűnek nevezte azt, ahogyan 175 évvel ezelőtt élt elődeink nem adták fel a jogaikért vívott harcot, nem hátráltak meg, a saját kezükbe vették a sorsuk irányítását, és nevükhöz köthető a szabadságharc utolsó győztes csatája is. Szavai szerint ez akkora horderejű tett volt, amiből ma is meríthetünk, mert csak akkor lehet jövőnk vajdasági magyarként a Délvidéken, ha mi dönthetünk a közösségünk legfontosabb kérdéseiről.
– Büszkék vagyunk az őseinkre, akik a túlerővel szembe mertek szállni, majd a 20. század elején felépítették és felvirágoztatták ezt a vidéket. Fejet hajtunk minden fegyveres konfliktus ártatlan áldozata előtt, és mi a 90-es években is a béke pártján álltunk, ahogy ma is. Tisztában vagyunk azzal is, hogy nem könnyű itthon maradni, megmaradni magyarnak, sokan máshol keresnek boldogulást. Ez a folyamat mindig is jelen volt a vidékünkön, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Nekünk, akik itthon vagyunk, és tervezünk is maradni, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy közösségünk jól érezze magát dédapáink földjén, és ez hivatástól, munkakörtől függetlenül közös feladatunk és célunk is. Ennek az egyik alappillére a Magyar Nemzeti Tanács által is szorgalmazott, illetve gyakorolt erős magyar érdekképviselet, amiért mindenféle ellenszélben is kitartóan munkálkodunk – hangsúlyozta az MNT elnöke.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a szabadságharc eszméi a mai zűrzavaros időkben is kapaszkodót és megerősítést jelentenek.
– Nemzeti identitásunk kapaszkodót jelent az egyénnek, sőt az egész közösségünk számára is. Erről nemcsak az elmúlt 175 év tanúskodik, hanem az azt megelőző évszázadok is. Elődeink áldozatkész szerepvállalása arra is tanít bennünket, hogy különböző időszakokban különböző módon tudunk kiállni a nemzetünk megerősítése és megtartása mellett. Ma a politika eszközeivel a közélet csatáiban kell helytállnunk. Ezért is fontos ezekben a napokban, hogy a vajdasági magyarság csaknem 60 ilyen és ehhez hasonló rendezvény keretében emlékezik meg nemzetünk nagyjairól, sok ezer ember lelkét megérintve, nemzettudatában megerősítve – nyilatkozta Pásztor István.
Papp László, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácselnöke köszöntötte Nagy Jánost, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt, Magyar Józsefet,Magyarország belgrádi nagykövetét, Csallóközi Eszter főkonzul asszonyt, valamint a vajdasági magyar közélet tisztségviselőit, majd szólt néhány szót a szabadságharc helyi vonatkozásairól és Táncsics Mihálynak a faluban töltött éveiről.
A széllel kísért szitáló esőben ünneplőket a Kossuth parkban térzene várta a bácskossuthfalvi Ifjúsági Fúvószenekarnak köszönhetően. Nemzeti imádságunk az óbecsei Botra férfikórus közreműködésével hangzott el, majd Kerekes Zalán, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének szavalója Reményik Sándor Az ige című költeményét tolmácsolta. A megemlékezés végén a társadalmi szervezetek, intézmények, önkormányzatok vezetői, képviselői helyezték el a kegyelet virágait Bácskossuthfalva jelképe, a világ 7. Kossuth-szobra talapzatánál.
K.P.D
