„A jövő (második) kormánya”
Az új miniszterekről folytatott parlamenti vitában az egyik legfontosabb kérdést az jelentette: melyik kormány alakult meg nappal, s melyik éjfél előtt két perccel
Ahogyan a minisztériumokról szóló törvény módosításának megvitatása, az átalakított kormány minisztereinek megválasztásáról szóló pénteki parlamenti vita is politikai csatározássá vált. Az ülés kezdetén a parlament ügyvitelének megsértése miatt reklamáltak az ellenzék képviselői, Čedomir Jovanović, а Liberális Demokrata Párt frakcióvezetője és Borislav Stefanović, a Demokrata Párt képviselőcsoportjának elnöke mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a képviselőknek úgy kell dönteniük az átalakított kormány miniszterjelöltjeiről, hogy közülük sokukat még csak alkalmuk sem volt megismerni. Hozzátették, hogy ilyen körülmények között el sem lehet várni, hogy szándékaikról, politikai programjukról folytassanak vitát. Az LDP-s képviselők rámutattak: a legmegfelelőbb megoldás az lett volna, ha terveikről megkérdezik a parlamenti ülést megelőzően a bizottsági üléseken vagy a képviselőház plénumán a jelölteket. A hatalmi koalíció tagjai azzal érveltek, hogy a korábbi kormányalakítások és -átalakítások során sem volt gyakorlat külön bemutatni a leendő minisztereket, s hogy az ellenzék most olyasmit követel, amihez maga sem tartotta magát soha a múltban.
Kormányfői expozéjában Ivica Dačić arra emlékeztetett, hogy már tizenhárom hónappal ezelőtt is a jövő kormányának nevezte az akkor megalakult kabinetet, s hogy e tekintetben ma sem változott meg semmi. Hangsúlyozta, hogy a hatalmi koalíció maga döntött a kormány átalakításáról, s hogy arra nem az ellenzék nyomása miatt kerül most sor.
Ivica Dačić úgy fogalmazott, tisztában van azzal, hogy nem lehetnek elégedettek a vezetőség eddigi eredményeivel, s többet meg kell tenni a már korábban felvázolt cél elérése érdekében, vagyis azért, hogy Szerbia egy modern, rendezett, tisztességes, becsületes, fejlett, demokratikus állammá váljon. Államunk nem lehet a beteljesületlen remények és kihasználatlan lehetőségek országa – fogalmazott a miniszterelnök.
„VAN SZAVUNK”
Visszatekintve az elmúlt bő egy évre, Dačić eredményként említette a Pristinával megkötött brüsszeli megállapodást, továbbá az Európai Tanácsnak azt a döntését, mellyel lehetővé tette Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az ország jelentős mértékben javítani tudott nemzetközi megítélésén, húzta alá, Szerbiának ma van szava, melyben hisznek is – tette hozzá. Elismerte, hogy a legnagyobb problémát a nehéz gazdasági-szociális körülmények jelentik, s úgy fogalmazott, hogy a kormány sikerességét is az alapján ítélik majd meg, milyen eredmények megvalósítására lesz képes az előttünk álló időszakban a gazdaságfejlesztés terén. A következő három évben a gazdasági és pénzügyi helyzet javításának világos tervére van szükség – fejtette ki Dačić.
A legfontosabb feladatok között a minimális szociális védelem szavatolását, továbbá a pénzügyi helyzet konszolidálását említette a kormányfő. Ez utóbbinak, mint mondta, magába kell foglalnia egy teljesen új adópolitikát és az államnak a gazdaságból történő fokozatos kivonulási stratégiáját is. Célként tűzte ki a korporativizmus elvének minél nagyobb arányú érvényesítését is, annak egyik elemeként szerinte a profitorientáltságot kell előnyben részesíteni az állami gazdasági rendszerekben a szociális dimenzió helyett. Végül pedig lényeges előrelépésként az előírások ésszerűsítésének céljáról beszélt, melynek értelmében csökkentenék a felesleges bürokráciát, az állam kiadásait, s ezzel egyidejűleg dolgoznának az üzleti légkör javításán, a befektetések számának növelésén. Dačić szerint az államnak a régiók közötti különbségek eltörlésén is dolgoznia kell.
ESTÉRE SZAKÍTSUK FÉLBE!
Expozéjának ismertetése után a kormányfő azonnal vitába bocsátkozott az ellenzék képviselőivel, s minden addigi kritikát elutasítva arra emlékeztetett, hogy maga már bő két évtizede tagja a képviselőháznak, így jól tudja, milyen szokás szerint választották meg a múltbéli szerb kormányokat. Dragan Šutanovaccal, a DP képviselőjével vitázott hosszasan arról, melyik kormányt hány órakor választotta meg a parlament, így kinek a kabinetjét lehet „éjjeli kormánynak” nevezni – utalva a szavazást megelőző éjszakába nyúló parlamenti vitákra. Kijelentette, hogy ennek a kabinetnek a jóváhagyására nem éjfélkor kerül majd sor, s arra kérte Nebojša Stefanović házelnököt, hogy az esti órákban zárja le az ülést, és a szavazást szombaton, világos nappal ejtsék meg.
HOSSZÚ, KONCEPCIÓTLAN FOLYAMAT
A kormány eddigi tevékenységének érdemi értékelése Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetőjének a felszólalásával vette kezdetét, aki rögtön kijelentette, hogy a VMSZ-képviselők nem fognak az átalakított kormányra szavazni, mert a párt a múltban sem törekedett, és ma sem törekszik arra, hogy a hatalmi koalíció részévé váljék. Az átalakítás folyamatát túlságosan hosszúnak és koncepciótlannak nevezte. Elismeréssel szólt a koszovói kérdés rendezése és az európai integrációk területén elért eredményekről, továbbá a második világháborút követő magyarellenes atrocitások parlamenti elítéléséről is, és feltette a kérdést, mikor fogadja el a kormány azt a határozatot, melyben hatályon kívül helyezik a nemzeti hovatartozás alapján 1945-ben meghozott kollektív bűnösséget megállapító döntéseket. Pásztor kifogásolta, hogy eddig integrációkkal foglalkozó kormányalelnöke volt a kabinetnek, mostantól pedig csak tárca nélküli miniszter foglalkozik ezzel a kérdéssel, és arra is emlékeztetett, hogy Vajdaság finanszírozása továbbra is megoldatlan kérdést jelent, s reményét fejezte ki, hogy az új pénzügyminisztert tájékoztatták az idevágó alkotmányos kötelezettségekről.
Az átalakított kormány tagjai: Ivica Dačić (kormányfő, belügyminiszter), Aleksandar Vučić (kormányfőhelyettes), Rasim Ljajić (kormányalelnök, kereskedelmi és távközlési miniszter), Jovan Krkobabić (kormányalelnök, foglalkoztatásügyi és szociálpolitikai miniszter), Ivan Mrkić (külügyminiszter), Nebojša Rodić (védelmi miniszter), Nikola Selaković (igazságügyi és közigazgatási miniszter), Lazar Krstić (pénzügyminiszter), Saša Radulović (gazdasági miniszter), Dragan Glamočić (mezőgazdasági miniszter), Zorana Mihajlović (energiaügyi, fejlesztési és környezetvédelmi miniszter), Milan Bačević (természeti kincsügyi, bányászati és területrendezési miniszter), Velimir Ilić (építésügyi és városfejlesztési miniszter), Aleksandar Antić (közlekedésügyi miniszter), Slavica Đukić Dejanović (egészségügyi miniszter), Igor Mirović (helyi önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter), Tomislav Jovanović (oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési miniszter), Ivan Tasovac (művelődésügyi miniszter), Vanja Udovičić (ifjúság- és sportügyi miniszter), Branko Ružić (európai integrációkkal megbízott tárca nélküli miniszter), Aleksandar Vulin (koszovói kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter), Sulejman Ugljanin (tárca nélküli miniszter).
v.ár
