„A célszerűnél is őszintébben”
Nem a vajdasági magyarság gondjai döntik el az ország uniós csatlakozását, ennek azonban nem beletörődésre, hanem határozottabb, egységesebb fellépésre kell ösztönöznie a magyarokat – állapodtak meg a kisebbségjogi kérdésekről szóló tanácskozás részvevői.
Az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület kezdeményezésére kedd este vajdasági magyar szervezetek és politikai pártok tartottak tanácskozást az itteni magyarságot érintő uniós csatlakozási kérdésekről, s a magyarság számára e folyamat által nyújtott kisebbségjog-megvalósítási lehetőségekről. A tanácskozásra meghívták Varga Lászlót, a Szerbiai Képviselőház Integrációs Bizottságának elnökét, akit egy beszámoló elkészítésére kértek fel a kisebbségek helyzetét érintő uniós kérdésekre adott válaszokról. Az összejövetelen Pásztor Bálint, a kisebbségi parlamenti frakció vezetője is részt vett.
Bevezetőjében Bozóki Antal magiszter, az Árgus elnöke kifogásolta, hogy már hosszú ideje nem készült el egy, a szerbiai nemzeti közösségek helyzetével foglalkozó átfogó tanulmány, s annak a véleményének adott hangot, hogy a nemzeti indíttatású incidensek száma is jóval nagyobb a hivatalosan feltárt és dokumentált esetekénél. Rámutatott azokra a magyarságot érintő kérdésekre is, melyeket mindenképp meg kellene válaszolni még az ország eurointegrációja előtt, s melyek közé a második világháborút követő megtorlások elismerése, a magyarellenes incidensek feltárása, s a kisebbségek arányos döntéshozatalban való részvétele is besorolható.
Varga László általános jelenségnek nevezte azt a túlzott várakozást, mely a kisebbségjogi kérdések rendeződését várja a csatlakozástól. Mint mondta, a kisebbségeket érintő kérdések nem a leglényegesebbek a felzárkózás feltételeinek sorában.
– A csatlakozás előfeltételei a demokratikus intézményrendszer, a működő piacgazdaság megléte, s a csatlakozási előfeltételek teljesítése, kiegészítve a hágai és a regionális együttműködési elvárásokkal. Az, hogy a 2483 uniós kérdésből negyven kötődött kisebbségvédelmi témához, arra utal, hogy az unió figyelmének nem ezek a kérdések állnak a középpontjában. Tudjuk, hogy még sok javítanivaló van a kisebbségek jogait illetően, az unióban azonban példaértékűnek tekintik az itteni magyarok helyzetét, s inkább az olyan elnyomottabb közösségekre koncentrálnak, mint amilyenek például a romák – fejtette ki Varga.
Összegzésében elmondta: a kormány korrekt válaszokat adott, nem törekedett a helyzet szépítésére. Hangsúlyozta, az elmondottakból kifolyólag, az uniós válaszok dokumentuma nem szolgálhat a magyarság helyzetének a feltárására.
A tanácskozás vitarészében sokan pesszimistának nevezték az integrációs bizottság elnökének összefoglalóját, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azonban realizmust látott benne, kifejtve, a kisebbségi ügy kétféle módszerrel védhető: együttműködő, illetve konfrontatív stratégiával. Míg az előbbi soha semmilyen eredményt nem hoz, addig az utóbbihoz az anyaország támogatása kell, amely azonban, érthető okokból, visszafogottan viselkedik – magyarázta. Beszámolt a Magyar Koalíció legutóbbi üléséről is, melyen elfogadták a nem területi magyar autonómia ismérveit, s eljuttatták azokat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumához.
Vitazáró felszólalásában Pásztor Bálint úgy nyilatkozott, az elmondottak nem pesszimizmust, hanem a célszerűnek nevezhetőnél nagyobb mértékű őszinteséget tükröznek.
– Olykor az a bírálat ér minket, vajdasági magyar köztársasági parlamenti képviselőket, hogy a kisebbségi ügyeknél jobban védjük a regionális ügyeket. Szerintünk azonban az olyan kérdések, mint a vagyon-visszaszármaztatás vagy a tartományi büdzsé, igenis húsba vágó kisebbségi ügyeknek számítanak – fogalmazott Pásztor Bálint.
v.ár
