A béke megőrzése az érdeke a szerbeknek és a magyaroknak is
Pásztor Bálintot választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének. A párt vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt a célkitűzéseiről, az előttünk álló EP-választásról, az ukrajnai háború okozta kihívásokról és a migrációról is. A VMSZ vezetője szerint pártjának továbbra is meg kell őriznie az önállóságát és szövetségeseket kell találnia a céljai megvalósítása érdekében. Úgy fogalmazott: mindent meg fognak tenni, hogy minden szavazati joggal rendelkező vajdasági magyar leadja a voksát az európai parlamenti választáson és azzal a Fidesz–KDNP listáját támogassa.
– Mindent szeretne folytatni az elmúlt tizenhét évből, ami a sikerességet szolgálta, de mindegyik pártelnöknek meg kell hogy legyen a saját elképzelése. Ezt mondta a megválasztását követően. Ön elnökként mire helyezi a hangsúlyt a VMSZ élén?
– A VMSZ elmúlt tizenhét évének az a következménye, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a szerbiai politikai palettának is, és a Kárpát-medencei magyar politikának is az egyik legmegbecsültebb pártja, ugyanezt kell folytatni a jövőben is, ezt a tevékenységet, ami a vajdasági magyar közösség identitásának megőrzésére, az önkormányzataink fejlesztési elképzeléseinek felkarolására, illetve a kitűnő magyar–szerb viszony további erősítésére vonatkozik.
Ugyanakkor valóban mindegyik pártvezetőnek meg kell hogy legyen a saját arcéle, a saját elképzelései. Ez azt kell, hogy eredményezze, hogy a stratégiai irányvonalak folytatása mellett azokban az ügyekben, amelyekben még hatékonyabbak tudunk lenni, hatékonyabbá kell válnunk. Ez személycseréket is kell eredményezzen, ezekre részben már sor is került. Ugyanakkor a stratégiai irányvonalak olyan szilárdsággal kerültek meghatározásra az elmúlt tizenhét évben, hogy ott gyökeres változtatásra nincs szükség. A VMSZ-nek továbbra is meg kell őriznie az önállóságát és szövetségeseket kell találnia a céljai megvalósítása érdekében, de a stratégiai partnerségre vonatkozó irányvonalat sem szeretnénk felülvizsgálni.
– Van is munka a következő időszakban, hiszen Szerbiában a vajdasági magyarlakta községekben önkormányzati választásokat tartanak, illetve az EP-választás is előttünk áll. Hogyan készül ezekre a megméretésekre a párt?
– Szinte nincs év választások nélkül Szerbiában. Idén valóban ez a két választás vár ránk a következő hónapokban. Ezekre már készülünk olyan módon, hogy készítjük az önkormányzati leltárakat. Az elmúlt közel négy év eredményeiről fogunk beszámolni a polgároknak, és kérni fogjuk őket, hogy támogassanak minket. Ami az euró¬pai parlamenti választásokat illeti, abban vagyunk érdekeltek, hogy a Fidesz–KDNP listája minél sikeresebb legyen. A kettős állampolgársággal és magyarországi szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarok nagy létszámban szoktak részt venni az EP-választáson levélszavazás útján. Ahogy az elmúlt választások alkalmával is, most is abban vagyunk érdekeltek, s mindent meg fogunk tenni, hogy minden szavazati joggal rendelkező vajdasági magyar leadja a szavazatát és a Fidesz–KDNP listáját támogassa. Az elmúlt két ciklusban a Fidesz jóvoltából volt EP-képviselőnk.
Ez most is így lesz. Egyrészt a Fidesz sikeréért fogunk kampányolni, másrészt pedig azért, hogy a Fidesz színeiben a VMSZ tagja is ott legyen az EP-ben. Azért, hogy ne csak a magyar állampolgárok, hanem a magyar és a szerb kettős állampolgársággal rendelkező EP-képviselő is a józan ész hangján felszólalhasson az Európai Parlamentben, s az európai értékek védelmében, amit rajtunk kívül más nem fog helyettünk megtenni. Ezért szükséges, hogy a Fidesz–KDNP-nek minél több képviselője legyen az EP-ben.
– A Fidesz és a VMSZ szövetségesek, Szerbiában pedig a Szerb Haladó Párttal működnek együtt. Ez egyfajta hídszerepet ad a VMSZ-nek. Miként valósul meg ez a szerep?
– Az elmúlt években bizonyítottuk, hogy a két ország és a két kormányzat közötti jó viszony nem alakulhatott volna ki ilyen mértékben, ha nem lett volna a Pásztor István által vezetett Vajdasági Magyar Szövetség. 2008–2009-ben ő volt az, aki a Szerb Haladó Párt és a Fidesz közötti első kapcsolatfelvételt megvalósította, ő volt az, aki bemutatta egymásnak ennek a két pártnak a vezetőjét. Azt követően tíz évvel ezelőtt létrejött a történelmi megbékélés, a közös államfői főhajtással, a kollektív bűnösség eltörlésével Szerbiában. Ezután pedig már a közös infrastrukturális projektek megvalósítására tudtunk összpontosítani, amelynek része a közúti határátkelők megnyitása és nyitvatartási idejének bővítése, de közös vasúti beruházások is idetartoznak, akár a Szeged–Szabadka, akár a Belgrád–Budapest vasútvonal. A külkereskedelmi mérleg egyre javuló számai is a virágzó kapcsolatok eredménye, ezt szeretnénk folytatni.
Ezeknek a folyamatoknak a legnagyobb haszonélvezői pedig a magyarországi szerbek, illetve a vajdasági magyarok. Éppen ezért szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy elnökké választásomat követően az első hivatalos látogatásra a VMSZ székházába érkező vendég Ljubomir Alekszov, a magyarországi szerbek parlamenti szószólója, illetve a magyarországi szerbek vezetői. Ahogy az első magyarországi utam a megválasztásom után Szijjártó Péterhez vezetett, az első vendégeim a magyarországi szerbek lesznek.
– Beszéltünk a történelmi csúcson lévő magyar–szerb kapcsolatokról. Ez egy nagyon fontos dolog most, amikor ilyen háborús pszichózis van Euró¬pában. Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki a csapatok Ukrajnába küldését sem. A vajdasági magyarok a saját bőrükön érezték a háborút a kilencvenes években. Hogyan lehet a békét megőrizni, innen a Kárpát-medencéből nézve?
– Pontosan úgy, ahogy Magyarország és Szerbia kormánya hozzááll ehhez a kérdéshez.
E tekintetben is szövetségei lehetnek egymásnak. A normalitás hangja, a józan paraszti ész által diktált érdekek és értékek kell hogy fémjelezzék ezt a politizálást, tehát nem a fegyverkezésben, nem a csapatok odaküldésében, hanem a béke megőrzésében van a ráció.
Ez a magyarországiak, a szerbiaiak érdekei is, nemzeti hovatartozástól függetlenül. A VMSZ-nek is ez az álláspontja. Maximálisan támogatjuk mindkét kormányzat intézkedéseit erre vonatkozóan.
– A migráció állandó veszély lett az elmúlt évtizedben, az utóbbi időben viszont eltűntek a magyar–szerb határ déli oldaláról, a magyarlakta településekről az illegális bevándorlók. Hogyan lehet ezt a helyzetet megőrizni?
– A vajdasági magyarságnak is érdeke volt az, hogy 2015-ben megépüljön a határkerítés. Ez azt eredményezte, hogy azért valamennyi migráns elkerült minket. Ugyanakkor a tatárjáráshoz meg a törökdúláshoz volt hasonlítható, amin a vajdasági magyar közösség az elmúlt nyolc évben keresztülment a migránsok jelenlétének köszönhetően. A Vajdasági Magyar Szövetség volt az egyetlen szerbiai párt, amely felemelte a hangját a parlamentben, rengeteg alkalommal követelve a helyi lakosság biztonságának a garantálását. Ezért lefasisztáztak, leidegengyűlölőztek minket különböző liberális csoportosulások a parlamenten belül és azon kívül is.
Ennek ellenére meg lett a küzdelem eredménye. Tavaly októberben eltűntek a migránsok Vajdaság utcáiról és tereiről. Bebizonyosodott, amiről folyamatosan beszéltünk, hogy a szerb rendőrség és hadsereg rendet tud tartani, azóta pedig rend van. Nekünk ez az érdekünk, és bízunk abban, hogy ez így is marad a jövőben.
Amennyiben pedig újra rosszabbra fordulna a helyzet, akkor mi a szerbiai parlamentben követelnénk azt, hogy a szerbiai polgárok, így a vajdasági magyarok biztonságának garantálása legyen a szerb államhatalmi szervek első számú feladata, ne pedig valami más.
KOZMA ZOLTÁN
